2024. április 28., vasárnap

Belgrád–Budapest 2,5 óra alatt

Szerbia, Magyarország, Kína és Macedónia kormányfője megállapodást írt alá a Belgrád–Budapest-gyorsvasút kiépítéséről

Kína és Közép- és Kelet-Európa miniszterelnökeinek harmadik csúcstalálkozója keretében szerdán aláírták a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal kiépítéséről szóló megállapodást. Aleksandar Vučić szerb kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is hangsúlyozta,hogy a gyors vasút megépítése nemcsak a két ország számára fontos gazdasági lépés, hanem hasznot jelent majd Közép- és Kelet-Európa régiójának is, valamint az Európai Unió és Kína közötti együttműködés egyik legfontosabb pillanata is ez.

A miniszterelnöki csúcstalálkozó szerda reggel a bilaterális ülésekkel folytatódott. Aleksandar Vučić az Orbán Viktorral folytatott megbeszéléssel kezdte a napot, amelynek középpontjában a Belgrád–Budapest-vasútvonal kiépítése állt. Mint mindkét kormányfő kiemelte, a gyorsvasút nagyon fontos gazdasági projektum a két ország között, ezenkívül történelmi jelentőségű is, hiszen a régió integrációja nem csupán diplomáciai lépés, egyben a térség államai közötti kapcsolatteremtést is jelenti, és ehhez merőben hozzájárul ez a projektum.

– Elkötelezettek vagyunk ez a beruházás iránt. A célunk az, hogy a megvalósíthatósági hatástanulmány és a szükséges tervdokumentációk a jövő év júniusáig elkészüljenek, hogy azután a vasút munkálatai 2017 júniusáig befejeződhessenek – taglalta Vučić.

Orbán Viktor a költségvetés konszolidációjára bátorította szerb kollégáját, mint mondta, ez az egyetlen módja annak, hogy Szerbia a sikeres országok útjára lépjen.

Aleksandar Vučić tárgyalt Nikola Gruevski macedón kormányfővel is, aki úgyszintén a régió, illetve Európa és Kína számára is fontos projektumként ítélte meg a Belgrád–Budapest-gyorsvasút megépítését. Mint hangsúlyozta, minden polgár érdekét szolgálja, hiszen ezáltal felgyorsul majd az áru- és utasszállítás is ebben a régióban.

A megállapodás aláírására a bilaterális ülések után a Hyatt szállóban került sor. A Belgrád–Budapest-vasútvonal megépítéséről a megállapodást Szerbia, Magyarország, Kína és Macedónia kormányfője írta alá.

Orbán Viktor a dokumentum aláírása után kiemelte, a vasútvonal lehetővé teszi majd, hogy Magyarország kihasználja jó földrajzi fekvését.

– Magyarország fekvése eddig leginkább azt hozta magával, hogy mindenfajta hadseregek mentek keresztül az országon, úgy érezzük, hogy most végre pozitív irányban változik a történelem, mert áru és vasútvonal fog keresztülmenni Magyarországon – mondta a magyar kormányfő. Ez a vasútvonal lesz az egyik szakasza annak a – Görögországból induló – tranzitútvonalnak, amely Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európa felé halad majd, fűzte hozzá.

A vasútvonal megépítését kínai hitelből végzik majd. A tervek szerint ez lesz az első lépése annak a tranzitútvonalnak, amely a görögországi kikötőből Macedónián át Kelet-, illetve Közép-, valamint Nyugat-Európába szállítja majd a Kínából érkező árut.

Li Ko-csiang kínai kormányfő a szerb–magyar vasútvonal kiépítési megállapodás, valamint a vámszervekkel kötött megállapodás aláírása után elmondta, a gyorsvasút gazdasági fejlődéshez vezet, és hasznot hoz majd Kína és Európa országai számára is. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Ennek a gazdasági kapcsolatnak a megerősítését szolgálja ez a vasútvonal is, tette hozzá. Majd annak az elvárásának adott hangot, hogy a vasútvonal munkálatai két éven belül befejeződhetnek.

A Belgrád–Budapest-vasútvonalon ma, jó esetben, 8 órát tart az út. A gyorsvasút kiépítésével ezt az időt 2,5 órára szeretnék rövidíteni. A korszerű kétvágányú vasúti vonalon a vonat óránként 160 kilométeres sebességgel haladhat majd. A szerbiai szakaszon a munkálatok becsült értéke 885 millió euró.