Életbe léptek az építésügyi és tervezési törvény legújabb módosításai, ez pedig azt jelenti, hogy csakugyan rövidülnek az építési engedély megszerzésére szükséges folyamatok. Az építkezést az első dokumentumok átadásától számítva száz nap múlva meg lehet kezdeni – derült ki a Helyi Gazdasági Fejlődés Nemzeti Szövetségének (NALED) idevágó analíziséből, amely rámutat arra is, hogy a Köztársasági Képviselőház nem szentelt elég figyelmet arra, hogy az építkezések adminisztrációs kiadásait is lefaragja.
Mint az elemzésből kiderült, Szerbiában évente átlagosan 7500 építési engedélyt adnak ki. A NALED arra is rátér, hogy ezt figyelembe véve, ha csak 165 napra csökkenne az adminisztrációs folyamatok időszaka, az egész évet tekintve 1,2 millió „napot” spórolhatna meg az állam, amely még a bruttó hazai terméket (GDP) is két százalékkal növelné.
Mint ismeretes, Szerbiában eddig átlagosan 264 nap kellett ahhoz, hogy valaki megkapja az építkezési engedélyt, ez pedig a 186. helyre volt elegendő a 189 országot felsoroltató Doing Business listán, amelyet a Világbank állított fel.
Lapunk már cikkezett a törvénymódosításról, akkor az illetékesek arról számoltak be, hogy egyszerűsíteni fogják az idevágó folyamatokat, és hogy az eddigi 16 tolóablak helyett csupán egy elé kell járulniuk az érdekelteknek. A NALED szerint ez a módosításegyüttes legerősebb, legpozitívabb újítása. Az engedélybeszerzés adminisztrációs folyamatainak nagy részét ugyanis a polgárok és az építeni szándékozó vállalatok helyett az illetékes önkormányzati szerv fogja elvégezni.
Emellett az engedélyezési kérvények elbírálásának ideje is csökken. További pozitív impulzusként hathat az is, hogy az állam eljárást indít az ellen az önkormányzati hivatalnok ellen, aki nem tiszteli a törvényben foglalt határidőket. A objektum telekkönyveztetésére is az eddigi 45 helyett 7 napot irányoz elő az állam.
A módosítások előnyben részesítik a közszféra építkezési szándékait, és ez abból a szempontból is előnyös, hogy gyorsabban kiépülnek a közlekedési útvonalak, csatorna- és vízvezeték rendszerek olyan helyekre, amelyeken szükség van rájuk.
A NALED szerint viszont a hatályba lépett módosítások fekete pontja, hogy az állam nem fogadta el azokat a változtatásokat, amelyekkel csökkennének a befektetők kiadásai. Pontosabban, arról a módosításra vonatkozik, amely korlátozná a telekrendezési illetéket, amelynek az összege egyes esetekben eléri a négyszáz eurót is négyzetméterenként.
Azt is pozitívumnak tartja az elemzés, hogy a következő év márciusától a polgárok vagy a befektetők az interneten is kérvényezhetik az engedélyt.
A módosítások elfogadása előtt több szakértő is úgy vélte, hogy a jogszabály az építkezések terén felélénkíti majd a községek közötti konkurenciát is.
Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter szerint a módosítások a gyorsabb munka és ügyintézés mellett lehetővé tennék azt is, hogy a külföldi beruházók jobban érdeklődjenek Szerbia iránt.
