A török hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok ellen, akit Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádol, hogy hatalmának megdöntésére törekszik - jelentette pénteken a TRT Haber állami televízió.
A tévécsatorna értesüléseit egyelőre nem erősítették meg hivatalos források, ha viszont igazak a hírek, akkor ez a török hatóságok eddigi legkeményebb lépése Gülen ellen. Erdogan április végén közölte, a hitszónok kiadatását fogja kérni az Egyesült Államoktól, ezt azonban csak azután lehet megtenni, hogy Törökországban elfogatóparancsot adnak ki ellene.
Ugyancsak pénteken egy török bíróság elrendelte a Gülenhez közeli Samanyolu tévéállomás nemrégiben őrizetbe vett ügyvezetőjének és három másik munkatársának letartóztatását. A fogvatartottakat terrorszervezetben való részvétellel vádolják. Bár Ekrem Dumanlit, a Zaman napilap főszerkesztőjét elengedték, utazási tilalmat rendeltek el ellene.
A hatóságok néhány nappal ezelőtt razziát tartottak a hitszónokot támogató médiumoknál és őrizetbe vettek huszonhárom embert. Emberi jogi szervezetek a szabad sajtó elleni támadásnak minősítették az akciót. A történteket az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte.
Az 1999 óta az egyesült államokbeli Pennsylvania államban élő Gülen egykor Erdogan szövetségesének számított. Kettejük viszálya azóta tart, hogy tavaly decemberben korrupció gyanújával több tucat embert vettek őrizetbe az akkor még a kormányfői posztot betöltő Erdogan közvetlen környezetében. A megvesztegetési botrány négy miniszter állásába került és a kabinet széles körű átalakítására kényszerítette a miniszterelnököt.
Az ügyre válaszul a kormány több száz személycserét hajtott végre az igazságszolgáltatás és a rendőrség soraiban, ahol Erdogan szerint egy hatalmának megdöntésére készülő árnyékkormány kiépítése kezdődött a befolyásos hitszónok irányításával. Állítása szerint Gülen kiterjedt befolyással rendelkezik a török hatóságok felett.
Erdogan az Igazság és Fejlődés (AK) Párt élén 2002-ben került hatalomra. A kezdeti időszakban számos demokratikus reformot hajtott végre, megzabolázta a nagypolitikába is belefolyó hadsereget. A NATO-szövetségesek az országot a muzulmán demokrácia mintaképének tekintették, de az utóbbi években Erdogannak bírálói azt vetették a szemére, hogy rendszere tekintélyelvű irányba tart, egyre inkább az iszlám gyökerekhez tér vissza, és nem türelmes a nézeteit ellenzőkkel szemben.
