A Magyar Nemzeti Tanács hétfői, harmadik rendes ülésén negyven javaslat szerepelt napirenden. A tanács tagjai egyebek mellett az idei második pótköltségvetést, a következő évi költségvetést és munkatervet, az MNT alapította, illetve társalapította intézmények pénzügyi és munkaterveit vitatták meg.
Hajnal Jenő beterjesztéséből kiderült, hogy az elkövetkező időszakban a tartalmi fejlesztések állnak majd középpontban
Az MNT következő évi költségvetésének bevételi és kiadási oldalán is 689,7 millió dinár szerepel. A bevételi oldalon több mint 467,3 millió dinárt az idei évből átvitt összegek teszik ki. Külföldi államok adománya címen 121,4 millió dinár kerül a tanács költségvetésébe, a köztársasági büdzséből 61,5 millió dinár, a tartományi költségvetésből 26 millió dinár, a helyi önkormányzatoktól pedig 6,5 millió dinár érkezik.
Ami a kiadásokat illeti, a kultúra tekintetében a vajdasági magyar kulturális épített örökségre 267,7 millió dinárt fordítanának. Ebből 64,7 millió dinárt a szabadkai Szent Teréz-bazilika felújításának első szakaszára, 4,2 millió dinárt a szabadkai Szentháromság-szobor restaurálásának első szakaszára, 2,5 millió dinárt a restaurálás második szakaszára, a szabadkai Zsinagóga felújítási munkálataira pedig 194,5 millió dinárt. A vajdasági magyar szellemi kulturális örökség programjaira 3,2 millió dinárt, az értékteremtésre 13,1 millió dinárt, a hagyományőrzésre 9,5 millió dinárt terveznek fordítani.
Az oktatás területén 288,5 millió dinárt az intézmények fejlesztésére, 20,5 millió dinárt a magyar anyanyelvű pedagógusok szakmai támogatására, 5 millió dinárt pedig a tudományügyre irányoztak elő. Ami a tájékoztatást illeti, 3,2 millió dinárral támogatnák az intézmények fejlesztését, 1,5 millió dinárral járulnának hozzá a nyomtatott és elektronikus média színvonalának növeléséhez, a normatív támogatás pedig 9,4 millió dinárt tesz ki. A hivatalos nyelv- és íráshasználat területére 3,1 millió dinárt különítettek el a költségvetésben. Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnökének szavai szerint a költségvetés tervezésekor az MNT tevékenységének minden szegmensére odafigyeltek, valamint a négy területen kívül eső kérdésekre is gondoltak, így támogatva a közösséget erősítő programokat.
Az MNT következő évi költségvetésére Tari István, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége listájának képviselője tíz módosítási indítványt nyújtott be. Tari szerint kevesebbet kellene költeni a bérezésre, átláthatóbbá tenni az MNT hivatalában foglalkoztatottak számát, az így felszabaduló összegeket pedig különböző programok finanszírozására lehetne fordítani. Tari különösen fontosnak tartja a nyelvi irodát, illetve a hivatalos nyelv- és íráshasználatot. Módosítási indítványait elvetette az MNT.
FELÜLVIZSGÁLJÁK A STRATÉGIÁKAT
Ezt követően került napirendre az MNT következő évi munkaterve. Hajnal Jenő beterjesztéséből kiderült, hogy az elkövetkező időszakban a tartalmi fejlesztések állnak majd középpontban, hiszen az intézményépítés javarészt befejeződött, az intézményi és amatőr, illetve civil szervezeti hálók pedig kialakításra kerültek.
– Egyik legfontosabb feladatunk a tanács által elfogadott területi stratégiák általános célkitűzéseinek, irányvételének, programjainak és intézkedéseinek felülvizsgálása, a tanulságok levonása a megvalósítási eredmények, illetve tapasztalatok birtokában, és a következő négy év cselekvési programjának kidolgozása. A tanács kiemelt feladata az ösztöndíjasokkal való folyamatos, értékorientált kommunikáció és törődés, hiszen ezzel lelhetjük meg azokat az eszközöket, amelyek által kialakulhat a szülőföldjéhez ragaszkodó, arra és kultúrájára büszke, a környezetére tudatosan ható fiatal értelmiségi középréteg. Jól tudjuk ugyanis, mennyire fontos, hogy a fiatalok a szülőföldjükön érvényesüljenek – áll a beterjesztésben.
A kultúra tekintetében fontosnak tartják a magyar érdekeltségű közgyűjtemények infokommunikációs fejlesztését és egységes hálózatba szervezését, a nemzeti önazonosságot őrző hagyományos rendezvények erőteljesebb támogatását, a társas készségeket fejlesztő alternatív osztálykirándulások programjainak támogatását, a vajdasági magyar fesztiválok kiemelt támogatását és befogadóhelyeinek fejlesztését, a vajdasági magyar fesztiválok beemelését a régió kulturális terébe. A vajdasági magyar színjátszás fejlesztésével és átszervezésével egyebek között azt szeretnék elérni, hogy a szabadkai Népszínház Magyar Társulata mielőbb eleget tehessen elsősorban népszínházi jellegéből adódó feladatainak mind működési feltételeiben, mind műsorpolitikájában, mind tájolásában, mind pedig az amatőr színházi mozgalom hathatós támogatásában, olvasható a munkatervben, mint ahogyan a célok is, hogy növeljék az amatőr színjátszók megbecsültségét, kiemelten támogassák az egyházi jellegű megmozdulásokat.
Az oktatás területén 2015-ben is kiemelt prioritás marad: magyar bölcsődei és óvodai csoport indítása, a Vackor program, az iskolakezdést támogató csomagok kiosztása, az iskolabusz- és a napközis program, a felsőoktatási ösztöndíjazás, annak teljesítmény- és szociális alapú megújításával, a szakképzett és az MNT által ösztöndíjban vagy más támogatásban részesült fiatalok szülőföldön való érvényesülésének serkentése, az egész életen át tartó tanulás, a magyar nyelvű fejlesztőpedagógia (magyar logopédus, pedagógus, pszichológus alkalmazása), az alapítói/társalapítói jogok átvétele az előzőleg kezdeményezett 20 magyarul oktató általános iskola, illetve a szabadkai középiskolai diákotthon esetében.
A tájékoztatás tekintetében kiemelt feladatként élik meg a vajdasági magyar médiumok színvonalának növelését, az újságíróképzést és a terepi újságírást, valamint az újságírói mentorrendszer újjáélesztését, a vajdasági magyar médiaház felépítéséhez szükséges tervdokumentáció kidolgozását, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége státusának rendezését a vajdasági magyar elektronikus sajtó részeként, a kistérségi tájékoztatási eszközök helyzetének és támogatási rendszerének kialakítását az önkormányzatokkal közösen.
A hivatalos nyelv- és íráshasználat vonatkozásában az MNT 2015-ben is a 2011. év végén elfogadott, középtávú nyelvhasználati stratégia következetes és hatékony végrehajtását tekinti prioritásnak.
MÉDIUMAINK TERVEI
A Magyar Szó szeretné minél jobban növelni bevételeit a lapeladásból, a hirdetésekből és a nyomdai szolgáltatásokból, emelte ki Ökrész Rozália, a Magyar Szó Kft. igazgatója (Fotók: Molnár Edvárd)
Az MNT alapította médiumok a korábban megkezdett fejlesztést és átalakulást mélyítenék el a következő évben. Ökrész Rozália, a Magyar Szó Kft. igazgatója a vállalat gazdasági és pénzügyi helyzete stabilitásának megőrzését, a pénzügyi fegyelem állandósítását és a beszerzési árak optimalizálását nevezte meg kiemelt célként. Ezenfelül a vállalat szeretné minél jobban növelni bevételeit a lapeladásból, a hirdetésekből és a nyomdai szolgáltatásokból, emelte ki Ökrész, mondván, hogy anyaországi és hazai pályázatok, valamint támogatások által is bevételre számít a Magyar Szó. A vállalat következő évi pénzügyi tervéből kiderül, hogy a Magyar Szó 1,8 millió dináros nyereséggel kívánja zárni a 2015-ös évet. Az idei év pénzügyi eredménye ehhez a célhoz reális alapot biztosít, nyomatékosította Ökrész, aki a lap munkatervével kapcsolatban elmondta: a hetvenéves jubileumi évet követően a folytonosság megőrzése a cél, ám nem kizárólag a túlélésre berendezkedve, hanem törekedve az állandó megújulásra mind a lap nyomtatott, mind az internetes kiadásának tekintetében.
Képviselői kérdésre válaszolva Ökrész elmondta, hogy a Magyar Szó csütörtöki és szombati-vasárnapi számát 18 ezer-20 ezer példányban nyomtatják, a többi nap pedig átlagban 5 ezer példányban. A remittenda 27-28 százalék környékén alakul. A Magyar Szó munka- és pénzügyi tervét egyhangúlag fogadta el az MNT.
A Pannon RTV ugyanolyan lendülettel kívánja folytatni a fejlődést, mint azt idén tette, nyilatkozta lapunknak a 2015-ös munkaterv kapcsán Bodzsoni István igazgató.
– A Pannon TV műszaki bázisát java részt már felújítottuk, most a rádiót szeretnénk fejleszteni. Terveink között szerepel egy közvetítő gépkocsi biztosítása, hiszen ezzel egyszerűbben és gyorsabban rögzíthetnénk a Vajdaság-szerte szervezett különböző eseményeket. A sugárzási felület további bővítése is terveink között szerepel. A korábban lefedetlen területek közül eljutottunk Bánát egy részébe és Belgrád közelébe. Bácskát szinte teljes egészében sikerült lefednünk, vannak azonban még fehér foltok, mondjuk, a Duna mentén és Bánát keleti részén. A tudósítóhálózat bővítését is feljegyeztük az elvégzendő feladatok közé, ugyanúgy, mint ahogyan az újvidéki tudósítói pont, valamint a belgrádi tudósítócsapat erősítését. A magyar és a szerbiai közmédiával már így is jó az együttműködésünk, ezt tovább szeretnénk mélyíteni. Mindezen felül rendkívül fontosnak tartom, hogy a médiaprivatizáció során felszabaduló rádiós és televíziós kapacitásokat felkaroljuk. Bízunk abban, hogy az MNT-vel közösen találunk olyan megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kis, vidéki stúdiókat, amelyek fennmaradása veszélybe kerülhet a magánosítással, bekapcsoljuk a Pannon RTV rendszerébe – részletezte Bodzsoni.
Tomek Viktor, a Hét Nap főszerkesztője a lap online kiadásának további fejlesztését tartja a következő év egyik prioritásának. Az MNT médiastratégiája 20 százalékos példányszámnövelést irányoz elő az alapítása alatt álló médiumok számára. Ebből a Hét Napnak tavaly 4-5 százalékos növekedést sikerült megvalósítania, ezt idén sikerült megtartani. Az online felületnek köszönhetően, amely egyre látogatottabb, a lap mind több emberhez jut el, jegyezte meg Tomek lapunknak nyilatkozva.
– Elhangzott, hogy felülvizsgálják az MNT fejlesztési stratégiáit. Talán érdemes lenne megfontolni, hogy a stratégiába – ebben az esetben a médiastratégiába – új elemeket is bele lehetne építeni. Itt elsősorban arra gondolok, hogy nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a nyomtatott sajtó internetes felületeire, kiadásaira, hiszen világtendencia, hogy a nyomtatott sajtó eladott példányszáma folyamatosan csökken – taglalta Tomek.
