2024. május 2., csütörtök

Csak szolidaritást várt volna

A csőd szélén az egyetlen szociális vállalkozás

A szabadkai Sajk Sami Kft. az egyetlen olyan vállalat Szerbiában, sőt a tulajdonosa szerint az egész világon, melynek minden dolgozója fejlődési rendellenességgel küzd vagy rokkant személy. Egyedi, szabadalmaztatott, természetes zeolitalapú illatosító termékeikkel nem csak a hazai piacon tudnának érvényesülni, számos külföldi cég is érdeklődik irántuk, a szociális vállalkozásként működő kis cég két év után mégis a csőd szélére került.

Zoran Tasić, a Sajk Sami alapítója és igazgatója több mint húsz éve vállalkozó. A család Jagodinából költözött át Szabadkára, hogy kisebbik lányuk, akinek agysérülése kihatott a motorikus képességeire is, virágkötőnek tanulhasson, ami csak a szabadkai Žarko Zrenjanin iskolában volt lehetséges, néhány évvel ezelőtt pedig egy betegség folytán maga Zoran is rokkant lett. Az az ötlete támadt, hogy alapít egy olyan céget, ahol a lányát, és annak néhány iskolatársát alkalmazza, sőt még a könyvelője is rokkant személy lett. Így alakult meg 2012-ben a Sajk Sami szociális vállalkozás, mely a Szabadkai Üzleti Inkubátorban próbált megerősödni annyira, hogy ne csak önállóan meg tudjon állni a lábán, hanem idővel újabb munkahelyeket teremtsen azoknak, akik a legnehezebben tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon. Tavaly augusztusban azonban leálltak a zeolit és a levendula, kakukkfű, eukaliptusz és menta illóolajak keverékéből összeállított illatosítók és a nedvességet beivó termékek termelésével, mert hiába van a raktáron több tízezer euró értékű áru, és hiába voltak érdeklődők, mégsem sikerült értékesíteni a termékeket sem itthon, sem külföldön, elsősorban a törvényi szabályozás miatt.

– Egy szociális vállalkozás tulajdonképpen ugyanolyan, mint bármelyik másik gazdasági társaság, ahol a cél a profit megvalósítása, ezt a profitot azonban itt másként fektetik be újra, például a termékekbe, a dolgozók életminőségének javításába, a közösségbe vagy a közintézményekbe. Bár a szociális vállalkozásokról nem hozták meg a törvényt, de vannak olyan törvényeink, melyek ezt a fogalmat leírják, szabályozzák, ez pedig nem más, mint a szakmai rehabilitációról és a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról szóló törvény. Én a szociális vállalkozást szabályozó törvénytervezetre alapozva alapítottam meg a céget, ahol minimum öt fogyatékkal élő személyt kell alkalmazni, akik közül legalább egyiküknek különleges feltételekre van szüksége a munkavégzéshez. Csak sajnos ezt a törvényt még nem hozták meg, az állam pedig semmiben nem segít, hogy egy ilyen specifikus vállalkozás megmaradhasson.

Zoran elmondta, az államtól semmilyen támogatást nem kaptak, és senki, sem az önkormányzat, de még a Žarko Zrenjanin iskola igazgatója sem volt kíváncsi arra, milyen cég is ez valójában. Hangsúlyozta, nem kértek pénzt, könnyítéseket, csupán egy kis szolidaritást, azaz hogy az első három évben az állam vagy az önkormányzat kösse össze őket üzleti partnerekkel, vagy vegye meg a termékeket, melyek egyedülállóak Szerbiában, s ily módon segítsen nekik a megmaradásban és a termékeik népszerűsítésében.

Felháborító, hogy a külföldi beruházók egy munkahely megnyitása után annyi támogatást kapnak, amit ő öt szabadkai, fejlődési rendellenességgel küzdő fiatal után kapott volna, de amikor pályázni akart a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott támogatásra, akkor éppen leállították a folyósítást, mert nem volt rá pénz. Egyszer sikerült csak pénzt nyernie a pályázaton, azt is olyan feltételek mellett, mely szinte egyáltalán nem jelentett számára segítséget. Rámutatott, mindegyik cég, mely a szakmai rehabilitációval foglalkozik, hetvenszázalékos támogatást élvez, néhány ilyen szabadkai cég egyenként több millió dinárt kapott, ők azonban egy dinárt se.

Annak ellenére, hogy fejlődési rendellenességgel küzdők fiatalok dolgoztak a cégben, maga a termék kiváló minőségű, a zeolit miatt pedig újfajta illatosítónak számított a piacon, és sok külföldi cég jelezte, hogy szívesen megvásárolnák. Egy szállítmányt sikerült is elküldeni Norvégiába, további szállítmányok azonban nem indultak útnak.

– Az egyik probléma, hogy szükségünk lenne egy reklámkampányra, de nincs rá pénzünk, így nem is várhatjuk, hogy ismerjék és megvegyék a termékeket. Magyarországon kifejezetten ennek a terméknek a forgalmazására nyitottak volna céget, de mivel nem tudtuk megoldani, hogy a csomagoláson származási országként az Európai Unió szerepeljen Szerbia helyett, nem jött össze. A Studio Moderna keretében működő Top Shop, mely huszonegy országban forgalmaz, úgyszintén érdekelt volt, arra azonban, hogy mindegyik országba eljusson a termék, a kampányra huszonötezer eurót kellett volna adnunk. A bankban hallani sem akartak arról, hogy hitelezzenek nekem. Kútba esett az üzlet. Egy amerikai cég is megkeresett, de csak a szükséges engedélyek, papírok beszerzése hatvanezer dollárba került volna. Egy másik amerikai cég is érdeklődött, de nem tudtunk eleget tenni számos feltételnek, ők ugyanis például csak olyan céggel kötnek üzletet, mely előző évben legalább egymillió dolláros forgalmat valósított meg. Írországban regisztráltunk egy weboldalt az internetes eladáshoz, mert nálunk nem működik a PayPal rendszer, azaz mi vásárolhatunk, de nem adhatunk el semmit. Hát ezért maradt meg az áru jelentős része, pedig érdeklődő bőven volt.

Mivel a Sajk Sami Kft. nem tudott eleget tenni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal kötött szerződés feltételeinek, ezért a támogatást teljes egészében vissza kell fizetniük, de mivel erre képtelenek, hiszen minden pénzük az eladatlan, raktárban lévő termékekben van, bármelyik pillanatban zárolhatják a cég számláját. Ennek ellenére Zoran Tasić nem adja fel, megpróbál talpon maradni. Most egy elektromos illatsemlegesítő készüléket dolgozott ki, a jövőben ezt próbálja értékesíteni, és amennyiben megerősödik a cége, az illatosító termékek gyártását és forgalmazását is folytatja, s mindenképpen újabb munkahelyeket szeretne teremteni.