Olyan világot kell teremtenünk gyermekeinknek, ahol közép-európai szomszédaink hősei többé nem ellenségeink, hanem bajtársaink, igazi szövetségeseink – jelentette ki Kövér László szombaton a szlovéniai Maribor közelében fekvő Spodnja Voličina temetőjében a Muravidékről a jugoszláv hatóságok által 1945-ben ide internált csaknem 600 magyar emlékét őrző kopjafa avatásán.
Fotó: MTI
Az Országgyűlés elnöke kifejtette: csak szövetségben nyílik esélyünk közösen megküzdeni az előttünk tornyosuló gazdasági és társadalmi gondokkal, „szülőföldünkön megmaradni szlovénnak és magyarnak, megőrizni nemzeti kultúránkat és nemzeti államainkat az európai közösségi térben”.
Úgy fogalmazott, hogy Közép-Európa népeinél és országaiban a nehéz történelmi örökség miatt „a közgondolkodásban, a társadalom-lélektanban a szembenállás kísértése ma is sokszor, sok helyen erősebb, mint az egymásra utaltság ösztöne”. A huszadik században „két világháborúval, határmódosításokkal, kommunizmussal, kollektív megbélyegzésekkel, megtorlásokkal és kitelepítésekkel sújtott térségünkben” még mindig sokan gondolják úgy, hogy ők csak hősök lehetnek, a szomszédaik pedig csak legyőzendő ellenségek.
Kövér László szerint ez téves gondolkodás, mert hőseink és ellenségeink „történelmi mércével mérve nem ritkán mindannyian áldozatoknak bizonyulnak”. Annak a gondolkodásnak az áldozatai, amely „nem ismeri fel a közös földrajzi, történeti, gazdasági és kulturális gyökerekben fogant közép-európai egymásra utaltságunkat”, nem ismeri fel a mindannyiunkat fenyegető veszélyeket, de az együttműködés lehetőségét sem – mondta.
A házelnök emlékeztetett, hogy a korabeli jugoszláv politikai rendőrség által 1945-ben internált csaknem 600 muravidéki magyar mellett 1941-ben a korabeli magyar hatóságok ugyanerről a tájról ugyanannyi szlovént internáltak, mert hasonlóképpen ellenségnek tekintették őket. A magyar hatóságok 1942-ben betolakodóknak tartották a Trianon után betelepült szlovéneket, a jugoszláv hatóságok pedig 1945-ben hűtleneknek a magyarokat.
„Mindezt azért, mert az első világháború lezárását követő határmódosításokkal nagyhatalmi érdekek szerint szembefordították egymással a térség nemzeti közösségeit annak érdekében, hogy gazdaságilag és politikailag alárendelhessék és uralhassák Közép-Európa országait” – mondta a házelnök.
Milan Brglez, a szlovén nemzetgyűlés elnöke megemlékezésében azt hangsúlyozta, hogy évtizedekig nem ismerték be vagy nem is tudtak arról, hogy a második világháborúban átélt borzalmak után nem a remélt békés időszak következett be, hanem a bosszúvágy miatt koncentrációs táborokat hoztak létre Szlovénia területén. Az 1945 júniusában Hrastovec mellett kialakított tábor is egyfajta figyelmeztetés, hogy milyen mély „civilizációs szakadékba ránthatja az embereket a bosszúvágy” – mondta.
Az, hogy hosszú évtizedekkel a szörnyűségek megtörténte után emlékezhetünk az elhurcoltakra, a megbékélés jelképes eseménye. „Üzenet, hogy az erőszak és az intolerancia rombolja az együttélést”, de egyben arra is figyelmeztet, hogy „a múltra való visszaemlékezés ne válasszon szét bennünket a jövőnk építésében” – hangoztatta a szlovén politikus.
Kövér László szombaton este Lendván mondott beszédet a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen. Kijelentette: történelmi tapasztalatunk, hogy „nemzeti kultúránk az önálló magyar államiság hiányában is tudott időtálló értékeket teremteni”, ám a magyar állam a nemzeti kultúra szolgálata nélkül soha nem tudott időtálló teljesítményt nyújtani. „Nekünk, mai magyaroknak ezért az a kötelességünk, hogy olyan nemzeti államot építsünk, amely keretet, lehetőséget és esélyt ad a magyarság nemzeti teljesítményének növelésére, és ezáltal erőforrást biztosít Európa politikai és szellemi önmeghatározásához és önépítkezéséhez” – mondta. (MTI)
@kep = Janez Kramberger, Lenart község polgármestere, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Milan Brglez, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke kopjafát avatott
