A német kormány szóvivője tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellár február 2-án Budapestre látogat. Steffen Seibert Berlinben kiadott közleménye szerint Merkel és vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök „kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet vitatja meg”. A kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozik.
A berlini közlemény szerint Angela Merkel megbeszélést folytat Magyarországon tevékenykedő német vállalatok képviselőivel is. Az egynapos budapesti vizit keretében a kancellár ellátogat a német nyelvű Andrássy Egyetemre. Az egyetemi program keretében átveszi a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. Angela Merkel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vendégeként ellátogat a Dohány utcai zsinagógába is, megbeszélést folytat a magyar zsidó közösségek vezetőivel, és koszorút helyez el az Emanuel-emlékfánál – adta hírül a hivatalos német közlemény.
KRITIKUSAN PRAGMATIKUS HOZZÁÁLLÁS
kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is „kritikus pragmatizmussal” viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez – mondta az MTI-nek Kai-Olaf Lang német politikai elemző. A berlini Tudomány és Politika Alapítvány – Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője rámutatott arra, hogy a diplomáciában a kormányfői látogatás a legmagasabb szintű érintkezési formák közé tartozik, és önmagában erős politikai üzenetet hordoz. Angela Merkel budapesti látogatása így elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország „változatlanul fontos” Németországnak, és a német–magyar viszonynak „magas helyi értéke” van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak „eltérő hangsúlyok”, és tisztázó vitákra is szükség volt – mondta a tekintélyes független kutatóintézet munkatársa.
Angela Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február-2-ai látogatás időzítéséről úgy vélte, hogy nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy az újabb budapesti útra nem került sor korábban. A magyar kormányfő berlini látogatásainak viszonzása elől „nem lehet tartósan kitérni”, hiszen Magyarország partner, a Fidesz pedig a CDU/CSU pártszövetség testvérpártja (Merkel a CDU elnöke), az időzítés azonban kifejezi, hogy „a német–magyar kapcsolatok ugyan a legmagasabb szinten is működnek, de Berlin nincs állandó készenlétben”, ha meghívás érkezik Budapestről – mondta az elemző.
Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése „hosszabb időt vett igénybe”, a német fél jelzi, hogy „nem adta magát könnyen”. További fontos tényező, hogy a német kancellár „az országot látogatja meg”, és nem csupán kormányfő kollegáját, amikor a kétoldalú kapcsolatok keretében hivatalos látogatást tesz egy államban. A német–magyar viszonyrendszer pedig rendkívül szerteágazó, számos rétege, dimenziója van, és ezt a kapcsolatot a kormányközi viszonytól függetlenül is „ápolni kell” – emelte ki Kai-Olaf Lang.
Az SWP elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot, és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába.
Angela Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan „központi szerepe” lesz a magyar–orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika terén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak. A német megítélés szerint Magyarország „legitim igénye” az energiabeszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire való tekintettel „ambivalensen” közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és azt szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat „különutas” politikát – fejtette ki a politikai elemző.
A másik fontos témakör a gazdaságpolitika lehet Kai-Olaf Lang szerint.
A GAZDASÁG ÉS A POLITIKA ÖSSZEFÜGG
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara örül annak, hogy Budapestre látogat Angela Merkel kancellár, hiszen a két ország kormányfőjének találkozója alkalmat nyújt a kapcsolati rendszer áttekintésére, továbbá arra, hogy közvetlenül megismerjék a másik fél állásfoglalását a fontos aktuális kérdésekben – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Gabriel A. Brennauer, a mintegy kilencszáz magyarországi német vállalatot tömörítő kamara ügyvezető igazgatója. „Mi azt várjuk a kancellár asszony látogatásától, hogy megerősíti a két ország között meglévő, hagyományosan jó kapcsolatokat, és lendületet ad az előttünk álló közös feladatok sikeres megoldásának” – jelentette ki. A DUIHK ügyvezetője, egyben elnökségi tagja hangsúlyozta: a két ország álláspontja számos politikai és gazdasági területen megegyezik vagy hasonlít. Utalt arra, hogy a közelmúltban emlékeztek meg a keletnémet menekültek Nyugatra történő kiutazását lehetővé tévő magyarországi határnyitás 25. évfordulójáról, és ebből az alkalomból a kamara számos tagvállalata is csatlakozott a budapesti német nagykövetség „Danke Ungarn” országos plakátakciójához.
A mai világban szoros összefüggés van a gazdaság és a politika között, nemzetközi szinten ugyanúgy, mint a nemzetgazdaságon belül. A csúcsszintű megbeszélések két tekintetben is előmozdíthatják a gazdasági kapcsolatokat. Egyrészt a kormányfők fontos európai vagy globális kérdésekben egyeztethetik álláspontjukat, másrészt új elvi támpontokat adhatnak olyan gazdasági kérdésekben, amelyeket ma már nemzeti szinten nem, hanem csak európai összefogással lehet megoldani – szögezte le Gabriel A. Brennauer
Németország Magyarország első számú gazdasági partnere. Mintegy 20 milliárd eurót tesz ki a német működőtőke Magyarországon, és az országban működő mintegy 4000 német vállalat körülbelül 300 ezer magyarnak ad munkát.
