2024. május 2., csütörtök

Háborús bűnös a vezérkari főnök?

A feltételezések szerint Ljubiša Diković koszovói albánok meggyilkolásáért felelős

A belgrádi Humanitárius Jogi Alap (FHP) olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek állítólag alátámasztják, hogy Ljubiša Diković, a Szerbiai Hadsereg vezérkari főnöke háborús bűnök elkövetésével terhelhető. A sajtótájékoztatón, amelyen az alap illetékesei bemutatták az úgynevezett Rudnica-aktát, kiderült, hogy Diković egyebek mellett a Rezala és Staro Čikatovo falvakban elkövetett bűntettekért felelős. A raškai tömegsír ügyében is gyanúsítható.

A Rudnica-akta a Szerbiai Hadsereg és a belügyminisztérium kötelékében szolgáló személyek által elkövetett bűncselekményeket bizonyítja. Ebben az esetben négy bűncselekményről van szó, amelyeket 1999 áprilisa és májusa között követtek el koszovói albánok ellen. A Raška melletti Rudnica környékén fellelt tömegsír feltárása és az áldozatok földi maradványainak exhumálása tavaly kezdődött meg.

A dokumentumok hivatalos katonai és rendőrségi iratokra, tanúvallomásokra, kórbonctani jelentésekre és szerbiai rendőrök, illetve katonák a hágai törvényszék előtt elhangzó vallomásaira támaszkodik.

Most a Háborús Bűnökkel Foglalkozó Ügyészségnek kell lépnie, és vizsgálatot indítania a raškai tömegsír ügyében, emelte ki Sandra Orlović, az FHP végrehajtó igazgatója.

– A birtokunkban lévő információk egyértelműen bizonyítják, hogy az akkori Jugoszláv Hadsereg 37. motorizált brigádja, Ljubiša Diković parancsnoksága alatt háborús gaztetteket követett el Rezala, Staro Čikatovo, Donja Zabela és Gladno Selo falvakban. Nemcsak írásos dokumentumok támasztják mindezt alá, hanem a túlélők vallomása is. Az is kiderült, hogy a holttestek elszállításában és elrejtésében szerbiai intézmények, valamint a szerb állam katonai és belügyi szervei is részt vettek – taglalta Orlović.

Milica Kostić, az FHP képviselője mindehhez hozzátette, hogy a szóban forgó gaztettek a Jugoszláv Hadsereg jól bevett szokása szerint zajlottak: a katonák kora reggel vonultak be a falvakba, a gyerekeket és a nőket Albánia irányába üldözték, a férfiakat pedig megölték.

Jasna Janković, a Háborús Bűnökkel Foglalkozó Ügyészség képviselője megerősítette, hogy szakadatlanul zajlik a tömegsírban fellelt holttestek azonosítása. Az ügyészség mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben az ügyben is sikerüljön megnevezni, majd felelősségre vonni az elkövetőket, nyomatékosította Janković.

A tömegsír feltárása tavaly áprilisban kezdődött meg. Októberig 52 azonosított személy földi maradványát adták át az EULEX-nek. Az FHP már korábban is Dikovićot és a 37. motorizált brigádot tette felelősség az 1998 és 1999 között Koszovóban albánok ellen elkövetett gaztettekért. Diković állítólag albán házak kirablásában is részt vett. Néhány évvel ezelőtt Dragan Šutanovac akkori védelmi miniszter kijelentette: a Diković elleni vádak alaptalanok.

A csütörtökön elhangzott vádakra a védelmi minisztérium közlemény formájában reagált: szerintük ez az ország és annak védelmi rendszere elleni lejárató kampány része, és mint ilyet a lehető legerélyesebb elítélik.