2024. május 4., szombat

Gyilkosságba keveredhetett Putyin?

Hiába nyomoztak a brit hatóságok egy titokzatos bűncselekményben, a gyanúsítottak, két egykori orosz hírszerző, Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun, nem kerülhettek szigetországi bíróság elé. Nem sokkal tettük állítólagos elkövetése után ugyanis távoztak Oroszországba, amely azóta sem hajlandó átadni őket a brit igazságszolgáltatásnak.

Alekszandr Litvinyenko még 2002-ben (Fotó: Beta/AP)

Alekszandr Litvinyenko még 2002-ben (Fotó: Beta/AP)

Az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) két volt alkalmazottját azzal gyanúsítják a britek, hogy 2006 novemberében – polónium 210-es sugárzó izotóppal – megmérgezték a 2000 óta menekültként Londonban élő Alekszandr Litvinyenko volt orosz kémet. A mérgező, radioaktív anyagot az áldozat teájába tették egy előkelő londoni szállodában, ahol találkoztak vele.

A feltételezett tettesek kiadatása körüli (2007 óta tartó) huzavona kiélezte London és Moszkva viszonyát, amelyet az oroszok 2014-es katonai beavatkozása Ukrajnában még inkább elmérgesített. Valószínűleg ennek hatására nyitották újra a héten a britek a Litvinyenko-aktát. Az áldozat özvegyének, Marinának kezdeményezésére Londonban közmeghallgatás kezdődött, amelyen szakértők ismertetik Litvinyenko meggyilkolásának körülményeit.

A nyomozók legutóbbi beszámolójából kiderült, hogy az FSZB-nél egykor alezredesként szolgáló Litvinyenkót két hét alatt kétszer is akkora adag polóniummal mérgezték meg, hogy a boncoló orvosok csak egy különleges helyiségben, és kétszeres védőruhában mertek hozzányúlni a holttestéhez. Az emigráns kémet a végzetes akció előtt öt héttel is megpróbálta eltenni láb alól ugyanaz a két személy, de az a kísérlet kudarcot vallott.

Több szakértő és az özvegy feltételezi, hogy Litvinyenko likvidálásáról tudhatott Vlagyimir Putyin orosz elnök is, de azt sem tartják kizártnak, hogy esetleg ő adott utasítást a gyilkosságra. Litvinyenko a halálos ágyán szintén azt mondta a brit rendőröknek, hogy a gyilkosságra „csakis egy ember adhatott parancsot”, nevezetesen Putyin.

Bizonyítékok nincsenek arra, hogy valóban az orosz elnök volt a „megrendelő”. Az viszont nagyon is valószínűnek tűnik, hogy Putyin már 1998-ban, frissen kinevezett kémfőnökként, megharagudhatott Litvinyenkóra, aki a titkosszolgálatoknál eluralkodott korrupcióval nyaggatta, s közben a csoportjához tartozó munkatársaival szabotálta a Borisz Berezovszkij orosz oligarcha meggyilkolására utasító titkosszolgálati parancsot. A Putyintól és a titkosszolgálati vezetőktől kapott semmitmondó válaszok miatt Litvinyenko kitálalt: 1998 novemberében a nyilvánosság elé tárta az FSZB több piszkos ügyét.

Mire Putyin (először) elnök lett, Litvinyenko és Berezovszkij is Nagy-Britanniába menekült, ahol rendszeres kapcsolatot tartottak egymással. Az emigrációból mindketten keményen bírálták az orosz államfőt, akiről talán sokat is tudhattak.

Litvinyenko 2006 novemberében hunyt el, rettenetes kínok közepette, Berezovszkijt 2013 márciusában holtan találták volt felesége dél-angliai házában; állítólag öngyilkosságot követett el, de ezt nem mindenki hiszi el.

Moszkva visszautasítja, hogy szerepet játszott volna Litvinyenko meggyilkolásában. A két gyanúsított pedig tagadja, hogy részt vettek a merényletben. Andrej Lugovojt időközben parlamenti képviselővé választották.