Mint azt Peter Tomka elmondta, sem Horvátországnak sem Szerbiának nem sikerült bizonyítani, hogy a másik fél népirtás követett el.
„A bíróság elveti Horvátország keresetét. Horvátországnak nem sikerült bizonyítania, annak szándékát, hogy teljes mértékben vagy részben megsemmisítsék a horvát népet” – mondta Tomka, míg a szerb keresettel kapcsolatban azt mondta, még ha bizonyított lenne is a horvát vezetőség szándéka, hogy megtisztítsa az országot a szerbektől, arra nincs bizonyíték, hogy a cél lakosság fizikai megsemmisítése lett volna.
Peter Tomka a bíróság szlovák elnöke az ítélet felolvasásának kezdetén közölte, hogy Szerbiát nem terhelheti felelősség az 1992. április 27-e előtt történtek miatt, ugyanis az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nem írta alá az ENSZ népirtás megakadályozására vonatkozó egyezményét.
Mint azt Peter Tomka a bíróság elnöke elmondta, azért vetették el a horvát vádat, mert nem sikerült bizonyítani, hogy népirtás történt.
Ma délelőtt hirdettek ítéletet a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) abban a perben, amelynek keretében Szerbia és Horvátország népirtással vádolja egymást az 1991 és 1995 közötti időszakra vonatkozóan.
A bíróság döntése véglegesnek tekinthető és arra nem lehet fellebbezni.
Az ítélethozatalban összesen 17 bíró vesz részt, 15 állandó és kettő ad hoc megválasztott ítész, Szerbiából és Horvátországból.
Nikola Selaković és Orsat Miljenić szerb és horvát igazságügyi miniszterek, akik jelen vannak az ítélethirdetésnél, azt mondták, mindkét ország tiszteletben tartja a bíróság döntését, legyen az bármilyen.
A mai ítélethirdetéssel egy 1999-ben kezdődött folyamat végére kerül pont. Ekkor vádolta meg ugyanis Horvátország Szerbiát népirtással, amelyet az egykori JSZSZK és a JNH egységei követtek el horvát területen.
Erre válaszlépésként, Szerbia tíz évvel később viszontkeresetet nyújtott be, amelyben a horvát erőket a Knini Krajina területén a szerbek ellen elkövetett népirtással vádolták meg az 1995-ös Vihar hadművelet idején és azt követően.
Horvátország keresetében azt állítja, hogy Belgrádot felelősség terheli a horvátok ellen elkövetett etnikai tisztogatás miatt, ami a népirtás egy formája, azért, mert „közvetlenül ellenőrizte a fegyveres erők, a felderítő ügynökök és a különféle álkatonai szervezetek tevékenységét, amelyek bűncselekményeket követtek el Horvátország területén, mégpedig Knin, Kelet- és Nyugat-Szlavónia és Dalmácia térségében”.
A szerb viszontkereset ellenben azt állítja, hogy a horvátok népirtást követtek el az 1995 augusztusában végrehajtott Vihar hadművelet idején, amikor teljes egészében, vagy részben megsemmisítették a krajinai szerbeket, mint etnikai csoportot. A népirtás a szöveg szerint gyilkosságokkal valamint fizikai és pszichikai sérülések okozásával követték el.
