2024. november 27., szerda

Ahol a víz az úr

Belvízgondok Magyarkanizsa községben – Már több mint 4000 hektár víz alatt van

A termelők és az idősebb generációk szerint emberemlékezet óta nem állt ennyi víz a magyarkanizsai földeken. A tavalyi évben óriási mennyiségű csapadék zúdult a községre, bár a szakemberek szerint a 2010-es év csapadékosabb volt, de az eloszlás miatt akkor nem okozott ennyi problémát, mint most.

A zentai DTD Vízgazdálkodási vállalat szakemberei a tavalyi év során 900 mm csapadékot mértek, amely mintegy 60%-kal meghaladja az átlagot. Ennek következtében már tavaly augusztus végére a talajvíz elérte a terepszintet, a helyzetet pedig az őszi több hetes esőzés súlyosbította igazán. A víz elöntött több legelőt, de amíg ott különösebb gondot egyelőre nem okoz, addig a termőföldeken óriási a kár. Sok parcelláról a gazdák még a tavalyi termést sem tudták betakarítani. Jelenleg a község több településén, Horgoson, Martonoson, Kispiacon és Magyarkanizsán is több ezer hektár van víz alatt.

Halász Mónika

Halász Mónika

Egyes helyeken madarak úszkálnak ott, ahol tavaly még a termés állt. A falvakban sem sokkal kedvezőbb a helyzet, a laposabb részeken több pincében feljött a talajvíz, a földutak és udvarok pedig úsznak a sárban. A probléma súlyosságára már decemberben felfigyelt az önkormányzat, mivel több gazda is jelezte, hogy a cukorrépát nem tudják időben betakarítani, s így nem tudnak eleget tenni a zentai cukorgyárral kötött szerződésben foglaltaknak. Az önkormányzat januárban írásban kérte a gyárat, hogy legyen elnéző a termelőkkel és közösen próbáljanak találni valamilyen megoldást, mivel a termelők önhibájukon kívül nem tudják betakarítani a termést. Válasz azóta sem érkezett. Halász Mónika, a községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja a községi Agrár Unióval közösen igyekszik enyhíteni a termelőket ért kárt.

Az önkormányzat írásban fordult először a zentai cukorgyárhoz, hogy vegye figyelembe, hogy elsősorban nem emberi mulasztásról van szó, a termelők adósságait pedig írják le, vagy legalább ütemezzék át. Felsőbb szinteken is jeleztük, hogy a gazdákat ért kárt figyelembe véve ne kelljen még a vízlecsapolási díjat is megfizetniük. Egyelőre egyik levelünkre sem érkezett válasz – meséli Halász Mónika. Arra vonatkozóan, hogy jelenleg pontosan mennyi terület van víz alatt, csak körülbelül tud adatokkal szolgálni.

Körülbelül 4100 hektárnyi terület van víz alatt. 4000 hektárról tudtunk, de azóta újabb bejelentések is érkeztek még. Arányaiban nehéz lenne megmondani hol a legnagyobb a kár, de a terület nagysága szerint a kanizsai rétben áll a legtöbb föld víz alatt. Az viszont tény, hogy Martonoson a Hatútnál a legrosszabb a helyzet, mert ott szinte minden évben problémát jelent a talajvíz, most pedig mintha tóvá változott volna az a terület, egyes helyeken combig ér a víz.

Halász Mónika elmondása szerint a kialakult helyzetnek az extrém időjárás az oka, így hisznek abban, hogy az idei kirívó eset, s nem ismétlődik meg. Ennek ellenére már folynak az egyeztetések arról, hogyan lehetne a jövőben orvosolni az ehhez hasonló problémákat. A vízlecsapolás lassan, de halad azokon a területeken, amelyeken jelezték a vízgondot a DTD-nek is, ám a vízzel borított területek nagysága miatt mindenhova az ő embereik sem tudnak eljutni.

A vizes területek feltérképezésével most képet kaptunk azokról a kritikus pontokról, ahol problémát jelent a talajvíz. S a jövőben hasonló helyzetben tudják, hogy mely területeken kell azonnal megkezdeni a munkát. Azon vagyunk, hogy ezek közül egyes területek bekerüljenek a DTD éves programjába, az önkormányzat pedig a tartománnyal közös pályázatokon keresztül szerezne pénzt a megoldásra. Az, hogy idáig fajult a helyzet, részben a termelők felelőssége is, sokan nem ástak elvezető árkokat, hogy a csatornákba folyjon a víz a földjükről. A DTD dolgozóitól nem várhatjuk el, sőt nincs is rá sem lehetőségük, sem felhatalmazásuk, hogy több száz hektáron minden földről lecsapolják a vizet. A bejelentések alapján kimennek a terepre, de itt csakis összefogással lehet eredményt elérni. A termelőknek lenne a feladatuk, hogy árkot ássanak a földjükön, de száraz időben sokszor nem gondolnak előre a csapadékra. Martonost illetően már körülbelül öt éve folynak a tárgyalások, állami szinteken is jeleztük a problémát, s az önkormányzat felsőbb érdekre hivatkozva megkapta az engedélyt bizonyos földterületek kisajátítására. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a meghatározott területeken felvásárol a földekből néhány négyzetmétert, ahol csatornarendszert alakít ki. Ehhez azonban a termelők hozzájárulása is kell.

Halász Mónika arra biztatja a termelőket, hogy fogadják el az ajánlatot, mert a csatornával legalább 50 személy földje menekülne meg a víztől, ha pedig ellenállnak, azzal csak elodázzák a dolgot.

Amennyiben az a néhány ember nem adja el a földjeiből a szükséges területeket a csatorna kiépítéséhez, bíróságra kerül az ügy. Fontos tudni, hogy ez esetben is ki fog derülni, hogy itt felsőbb érdekek állnak, s akkor ugyanúgy kénytelenek lesznek eladni, csak ez az eljárás évekbe telhet, ezért volna célravezetőbb az együttműködés – nyilatkozta Halász.

A jelenlegi helyzet óriási kárt jelent sok gazdának, hiszen nemcsak a tavalyi évi termést nem tudták sokan betakarítani, hanem az idei évben sem tudják megművelni a földet, így legalább két év terméskieséssel kell számolniuk. A gazdák ezért is bíznak abban, hogy az állam legalább a vízlecsapolási díjat nem számíttatja fel velük. Az idősebbek még úgy tartják, hogy azokat a földeket, amelyeket nem művelnek meg tavasszal, azután már többet ér üresen hagyni. Akit pedig még nem hagyott el a humorérzéke a balsorsban sem, azt mondja, idén nem vetni kell, hanem halastavat csinálni. A belvíz okozta gondok miatt az önkormányzat közleményben már felhívta a lakosság figyelmét a vizes árkok tisztán tartására, mert a talajvíz és a csapadék augusztusban már problémát okozott mind a horgosi, mind a martonosi utcákon. Akkor a falvakban több részt elöntött, némelyik pincében pedig plafonig ért a víz.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás