Danilo Kiš születésének nyolcvanadik évfordulóján az író tisztelői, irodalmárok helyeztek el koszorút a szabadkai születésű író mellszobránál. Danilo Kiš környezetünk egyik legolvasottabb és legtöbb nyelvre fordított szerzője. Boško Krstić irodalmár, publicista, Danilo Kiš egyik legnagyobb ismerője a koszorúzáson kiemelte, származásának köszönhetően – az anyja montenegrói, az édesapja pedig magyar zsidó volt – magában hordozta szüleinek minden személyiségjegyét. Krstić azt mondta, hogy Kiš azt a határtalan erőt, kitartást valószínűleg az édesanyjától, az érzékenységet pedig az édesapjától örökölte. – Tulajdonképpen megismételte, újraélte édesapja életét – állítja Krstić.
Kiš Szabadkán született 1935. február 22-én, ahol azonban mindössze három évet élt, utána Újvidékre költöztek. Mindössze néhány sorban említi Szabadkát a műveiben, amin mindössze néhány alkalommal utazott keresztül, s csupán egyetlen irodalmi est alkalmával töltött egy éjszakát a városban. Ekkor vádolták meg plágiummal, emlékeztetett Krstić.
Kiš szülővárosában nincs róla elnevezett utca, tér, iskola sem viseli a nevét, mindössze egy mellszobra jelzi, hogy ebben a városban született, valamint az Ifjúsági Kulturális Alapítvány, amely az ő nevét viseli.
Krstić arra a kérdésre, miszerint mi a véleménye arról, hogy a város nem emlékezett meg az író születésének évfordulójáról, illetve a hírről, hogy a Danilo Kiš nevét viselő alapítvány megszűnne és Brana Crnčević nevét viselő kulturális központtá alakulna, Krstić többek között a következőket mondta:
– Az a vágy, hogy a politika, mint egy beteg felhő, egyszerűen eltakarja a kultúrát, olyan momentum, amelyben Kiš és teljes életműve részt vesz. Mert bármi történik, Kiš mindig szóba kerül és mindig ellene szólalnak fel – mondta.
Dragan Rokvić, a Városi Könyvtár igazgatója elmondta, Danilo Kiš 26 évvel halála után is megőrizte hű olvasóit és művei a legolvasottabbak között szerepelnek a helyi könyvtárban. Az érdeklődés iránta sohasem hagyott alább, mondta az igazgató.
Koszorút az író nevét viselő könyvesbolt és a szabadkai irodalmi közösség nevében Ágoston Pribilla Valéria és Mirko Kovač, a Városi Könyvtár nevében pedig Dragan Rokvić igazgató helyeztek el.
