A tervek szerint az idén év végén vagy legkésőbb jövő év első felében több olyan kiadvány is napvilágot lát majd, amelyek a második világháborúban, illetve az azt követő időszakban elkövetett magyarellenes, illetve egyéb atrocitásokkal, megtorlásokkal foglalkoznak, jelentette be hétfői szabadkai sajtótájékoztatóján mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A kiadványok a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság többéves kutatómunkájának eredményére támaszkodnak majd. A vajdasági magyarság nemcsak a kiadványokból ismerheti meg a kutatások eredményét, hanem a majdan elindítandó vándorkiállításoknak köszönhetően is közelebb kerülhet a témához.
Hajnal: Évek óta folynak a kutatások, amelyek legfontosabb kérdése az, hogy miként lehet a magyar–szerb megbékélést szolgálni (Fotó: Molnár Edvárd)
– Tavaly emlékeztünk a kegyetlen évek hetvenedik évfordulójára, az 1944-es időszakra. Már akkor úgy véltük, hogy ennek az időszaknak a feltárásának lassan le kell zárulnia. Mind a levéltári kutatásokat, mind pedig az emlékezetgyűjtés dokumentumait megjelentetjük. Évek óta folynak a kutatások, amelyek legfontosabb kérdése az, hogy miként lehet a magyar–szerb megbékélést szolgálni. Meglátásunk szerint a kutatások eredményét publikációk formájában kell a közvélemény elé tárni. Az emlékezetgyűjtés eredményeként két terjedelmes kötet készült el Papp Árpád etnográfus-muzeológus szerkesztésében az ún. oral history eszközeivel. Az egyik a még közöttünk lévő túlélők beszámolói alapján ad teljesebb képet ennek az időszaknak minden szomorú és fájdalmas eseményéről. A másik kiadvány a bukovinai székelyek 1943-as Bácskába telepítésének és 1944-es elűzésének történetét dolgozza fel. Ezek a kiadványok nyilvánvalóan jelentősek, illetve a levéltári források nyilvántartásba vétele – dokumentumokkal kiegészítve – szintén fontos része lesz az idei év kiadói tevékenységének – taglalta Hajnal.
Ami az 1941 és 1948 közötti vérzivataros időszak ártatlan vajdasági áldozatainak megnevezését illeti, Hajnal Jenő megjegyezte: rendkívüli körültekintést igénylő munkáról van szó, hiszen az sem lenne jó, ha az adatbázisba továbbra is életben lévő személyek neve kerülne, mint ahogyan az sem, ha valamelyik áldozat neve kimaradna. A vajdasági adatbázis jelenleg 85 ezer áldozat nevét tartalmazza. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek van egy készülőben lévő másik adatbázisa, amelyben ez a 85 ezer név alapján megpróbálják összegyűjteni a magyar áldozatok nevét, magyarázta Hajnal, mondván, hogy a remények szerint az ártatlan magyar áldozatok névsora az idén novemberben, a megemlékezés időszakában válhat nyilvánossá.
Hajnal a továbbiakban nyomatékosítani kívánta, hogy sajnos lehetetlen kideríteni az áldozatok pontos számát. Ez egyrészről a hiányzó adatok miatt van így, másrészről pedig azért, mert egy név és vezetéknév alapján nehéz meghatározni, hogy például 1944 novemberében valaki németnek, magyarnak vagy esetleg szerben vallotta-e magát.
A kutatásoknak az idén júniusig kellene befejeződniük, ezt követően pedig az adatbázisok rendezése válik aktuálissá. Ez a folyamat várhatóan szeptemberig befejeződik. Miután mindez megtörténik, elkezdődhet a kiállítás anyagának az összeállítása. A kiadványok pedig, ha nem is az idei évben, de legkésőbb a következő év első felében megjelenhetnek, közölte Hajnal, hozzátéve, hogy bizonyos kiadványok jó eséllyel még 2015 vége előtt napvilágot láthatnak.
– Az idei évnek nem az a lényege, hogy ennek a közösség számára szomorú időszaknak a feltárása, kutatása befejeződött, hanem az, hogy napvilágot látnak a kiadványok, megszervezzük a vándorkiállítást. Mindez fontos lehet az áldozatok hozzátartozói, de a fiatalok számára is, akik majd csak most ismerkednének meg a történtekkel. Mindezzel együtt a lezárást próbáljuk összefogni, visszaadni az emlékezést mindenkinek, akinek ez szívügye. A VMMI-ben a jeltelen sírok, tömegsírok és műemlékek listájával külön adatbázis készül, amely egyebek mellett a GPS-koordinátákat is tartalmazza majd. A közvetítő szerepét felvállalva az MNT ezeket az adatokat minden érintett településre szeretné eljuttatni. Ezáltal visszaadhatjuk a közösségnek azt a fájdalmasan szomorú, ám egyúttal felemelő érzést, hogy az emlékezés helyszínei oda kerülnek, ahová kell. A sebek biztosan nehezen fognak begyógyulni, lehetőséget kapunk azonban, hogy az emlékezések alkalmával a jövő felé forduljunk. A sérelmekről nem szabad megfeledkezni, de az építkezésnek egy új szülőföld megteremtésére kell összpontosítania – fogalmazott Hajnal.
A továbbiakban Hajnal arra is emlékeztetett, hogy köszönhetően a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőinek, az akadémiai vegyes bizottság szerb tagozata a szerb állami költségvetésből az idei évre 10 millió dinár támogatást kapott. Az MNT saját költségvetésének alapján tárgyalásokat folytat a vegyes bizottság szerb tagozatának illetékeseivel, hogy kiderüljön, a VMSZ által kiharcolt pénzből mennyit fordítanának a kiadványok megjelentetésének támogatására, emelte ki Hajnal.
