Katasztrofális volt a tavalyi év a konfliktusövezetekből menekülők számára, a kormányok pedig „szégyenteljes” hozzáállást tanúsítottak a menekültek sorsa iránt az Amnesty International (AI) szerdán Londonban ismertetett éves világjelentése szerint, amely különösen élesen elítélte az Európai Unió magatartását.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a 400 oldalas jelentésben Magyarországról azt írja, hogy kormány a civil szervezetek ellen lejárató kampányt indított. A jelentés ennek kapcsán felidézi a miniszterelnök egyik beszédét, valamint azt, hogy a rendőrség razziát tartott két civil szervezetnél, amely a Norvég Alapból származó pénzek elosztásáért felelős. Az AI szerint a romákkal szemben továbbra is diszkrimináció érvényesül az egészségügyben, a lakhatás terén és a végrehajtó szervek részéről. Az emberi jogi szervezet Magyarországgal kapcsolatban emlékeztet arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, az egyházi törvény megsértette a vallás szabadságához fűződő jogot. A jelentés szóvá teszi a migránsok helyzetét, a választási szabályok korábbi módosítását, az egyházak elismerésének, valamint az életfogytiglani börtönbüntetésnek a szabályozását is. Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésében felidézik, a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el. A jelentés szerint a kormány „egyre ellenségesebben” viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) az MTI-hez eljuttatott közleményében reagált szerdán a nemzetközi jogvédő szervezet jelentésére. A tárca felületesnek és egyoldalúnak nevezve az Amnesty International Magyarországról szóló jelentését, amely nem ismeri vagy elhallgatja a magyar kormány által az egyes ügyekben tett intézkedéseket. Az IM a választási szabályok kapcsán azt írta, a módosításra az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség, és a tavalyi választások eredményei jól mutatták a választói akaratot. A legutóbbi időközi országgyűlési választás pedig igazolta, hogy alaptalanok azok a vádak, amelyek szerint egy politikai oldalnak kedveznének a szabályok – hangoztatták.
Az Alapjogokért Központ szerint is számos állítása tévedéseken alapul az AI Magyarországgal is foglalkozó jelentésének. A központ szerdán az MTI-hez eljuttatott legfrissebb elemzésében kiemelte: az AI által leírtakkal ellentétben Magyarországon a hatalmi ágak egymástól elválasztva működnek, ezt a korábbi alkotmányhoz hasonlóan az alaptörvény deklarálja legmagasabb szinten. Mint írták, a sugalmazottakkal ellentétben a magyar választási rendszer 1990 óta vegyes rendszerként működik, tehát nem csak a listás eredményeket szükséges figyelembe venni akkor, amikor az országgyűlési mandátumarányokról van szó. A vonatkozó választási jogszabályokat, csakúgy, mint az alaptörvényt, több hónapos vita után, nyilvános törvényalkotási eljárásban fogadták el.
Kitértek arra is: a hazai nemzetiségek hatékonyabb jogvédelmét éppen az új alaptörvény biztosítja jóval magasabb szinten, mint a korábbi alkotmány, hiszen az ilyen közösségekhez tartozók a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, illetve emberi méltóságuk megsértése miatt most már bírósághoz fordulhatnak, míg korábban ezt ilyen alapon nem tehették meg.
