2024. május 3., péntek

Adjunk esélyt, fogadjuk el a másságot!

A társadalom peremére szorult csoportok felzárkóztatásának problematikája lesz a IX. Toleranciatábor vezető témaköre. A rendezvény történetének egyik komoly fordulópontjaként tartja számon a Duna menti régiók és városok fiataljai toleranciatáborának megálmodója, a Kék Duna Alapítvány elnöke, Egeresi Sándor azt az eseményt, gesztust, hogy február 24-én, Topolyán Aleksandar Vulin szerbiai munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszterrel megállapodás született, mely értelmében – a tábor történetében először – a 2015-ben kilencedik ízben rendezendő táborszervezést a köztársasági kormány is biztosítja támogatásáról.

A IX. Toleranciatábor szervezésének operatív része az együttműködési protokoll aláírásával kezdődött meg. Azonkívül, hogy Aleksandar Vulin minisztert a szervezőbizottság tiszteletbeli elnökké választották meg, dr. Nenad Ivaniševićet, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztérium államtitkárát pedig a szervezőbizottság tagjává nevezték ki, körvonalazták az idén július 26-a és augusztus 1-je között Topolyán szervezendő tábor munkatervének főbb témaköreit, kihirdették annak mottóját, amely így hangzik: Adjunk esélyt! Egeresi a 2014-es Toleranciatábor megnyitóján is hangsúlyozta: a táborszervezéssel egy toleráns társadalom kiépítéséért, a diszkrimináció, az előítéletek és az erőszak ellen, az európai Szerbia kialakításáért is síkraszállnak. Lapunknak ezúttal mondanivalóját a következő gondolatokkal egészítette ki: 

– Ezúttal a társadalom peremére szorult csoportok felzárkóztatásának témakörével, szociális inklúziójával foglalkozunk majd a tábor keretében. Pl. a romák, az AIDS-betegek, a kiskorú bűnözők, a fejlődési rendellenességgel és a fogyatékkal élők, a mentálisan hátrányos helyzetűek, a szenvedélybetegek, a homoszexuálisok, a prostituáltak és más, a társadalom peremére szorult csoportoknak a társadalomba történő visszaintegrálásának lehetséges módozataival, esetleges megoldásokkal. A kapcsolódó kérdéskörökre az említett köztársasági minisztérium hatáskörébe is tartozó problémaként is tekinthetünk. A megoldások felkutatásában az államnak, a tartománynak, az önkormányzatoknak és az individuumoknak is feladatot kellene vállalniuk. Kellemetlenül érintenek a folyamatos támadások irányunkban azok részéről, akik nem tudják vagy nem akarják felfogni, mennyire fontos a tolerancia szellemiségének erősítése, a békés együttélés, egymás és a másság minél teljesebb megismerése. Fontos, hogy minden szerv a saját reszortjában foglalkozzon a felvetett témakörökkel, a tabukat ledöntsük. Ígéretet kaptunk, a köztársasági illetékesek közbenjárnak, hogy a jövőben a helyi, a tartományi és nemzetközi médiumok mellett a belgrádi központúak is foglalkoznak a tábori történésekkel, annak üzenetével, hogy országos szinten is szélesebb körben informálódjon róluk a közvélemény – fogalmazott Egeresi.

– A köztársasági mellett várjuk és reméljük a többi között a tartományi szervek támogatását táborunk megszervezéséhez, amelybe az idén is 130-140 fiatalt várunk. A tartományi elöljáróknak, csakúgy, mint a topolyai önkormányzat illetékeseinek is felajánlottuk, hogy a díszelnökségbe, továbbá a szervezőbizottságba delegáljanak tagokat. Olyan fiatalokat is várunk, akik a jelzett témakör kutatásával foglalkoznak, esetleg személyesen is érintettek. Az idei évben rendezvényünk kulturális-szórakoztató része módosul, a központi tematikához kapcsolódó filmvetítésekkel egészül ki. Büszkén mondhatom, hogy mostanáig is kerestük, sőt fel is karoltuk az említett csoportok képviselőit. Eredményes, a továbbiakban is élő marad pl. a toleranciatábor szervezőinek, közönségének hétéves együttműködése a multiplex szklerózisban megbetegedetteket tömörítő Kis Bácska civil szervezettel – emelte ki a Kék Duna Alapítvány elnöke.

Mint megtudtuk: az alapítvány az idei évben bővíteni kívánja tevékenységi skáláját. A Toleranciatábor szervezése és a nemzetközi tolerancianap megünneplése, valamint a toleranciadíj átadása mellett májusban vallási-felekezeti toleranciához kapcsolódó nemzetközi konferenciát tartanak, az év végén pedig a régióban élő romák helyzetének tárgykörében rendeznek tudományos tanácskozást.