További gazdasági reformokra lesz szükség, hogy a kormány hathatósan csökkenteni tudja az államadósság részesedését a bruttó hazai termékben (GDP) – mutatott rá tegnap Miroljub Labus, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora a kopaoniki bizniszfórumon.
A gazdaságstratégiát taglaló panelbeszélgetésen az egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy habár a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött megállapodás jó lépés volt a gazdasági fejlődés irányába, a kormánynak további pénzügyi változtatásokat is ki kell eszközölnie, hogy hatékony legyen az államadósság csökkentése.
– A további gazdasági kérdések mellett több más gazdasági dilemma is felmerült. Egyrészt az, hogy mennyire segítené a gazdaság fejlődését, ha a Szerb Nemzeti Bank a megcélzott árfolyamok politikáját folytatná, és nem a napi ingadozót, mint jelenleg. Másrészt felvetődik a kérdés, milyen hatással lehet az Európai Központi Bank havi 60 milliárd eurós, 2016 szeptemberéig tartó kötvényvásárlási programja, mely lehetőséget ad arra, hogy az országba spekulatív tőke áramoljon be. Ennek kapcsán más kérdés is felmerül: mi lesz akkor, ha ugyanez a spekulatív tőke olyan váratlanul ahogy megérkezett az országba, egyik napról a másikra kivonul? – vázolta a jövő lehetőségeit Labus.
Goran Radosavljević gazdasági szakértő ugyanezen a panelen arra mutatott rá, hogy Szerbia makrogazdasági mutatói továbbra sem kielégítőek, elsősorban a rossz gazdasági légkör és a kisszámú befektetés miatt ennyire gyengék az eredmények.
– Legnagyobb probléma az, hogy az ország pénzügyi irányelvei állandóan változtak, viszont a politikai változások sem mindig kedveztek a gazdaságnak – értékelte Radosavljević, aki azzal érvelt kijelentésére, hogy 2011-ben a kormánynak öt pénzügyminisztere és hét gazdasági tárcavezetője volt.
Megállapítása szerint a kisebb költségvetési hiány, amellyel a kormány büszkélkedik, valóban a kapitális kiadások csökkentésének köszönhető, viszont úgy véli, hogy ezzel az államvezetőség rossz színben tűnik fel a befektetők előtt, továbbá az ország infrastruktúrája romlik.
– A 2007–2013-ig csupán Bosznia-Hercegovina és Macedónia maradt le Szerbia mögött a külföldi tőke bevonzásában, a közadósság növekedésének üteme pedig egyedül Romániában nagyobb – figyelmeztetett a szakember.
