A vizes katasztrófák figyelmeztetnek bennünket a jövő problémáira – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) budapesti konferenciáját megnyitó beszédében.
Az államfő kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka vízzel összefüggő katasztrófa. Rekordokat döntő árvizek egy helyütt, vízhiány, elsivatagosodás másutt. A víz körforgásának felgyorsulása miatt ma már helyenként nem felhők, hanem „vízfolyamok” vannak felettünk, amelyből aztán özönvízszerű esők keletkeznek, és elkezdődött a tengerek vízszintjének emelkedése – mutatott rá. Olyan döntések előtt állunk, amelyek meghatározhatják az elkövetkező 20-30 év fejlődési irányát, és legalább két bennünket követő generáció esélyeit – hangsúlyozta Áder János.
Kifejtette: közös döntéseinktől és cselekedeteinktől függ, hogy elegendő tiszta víz áll-e majd utódaink rendelkezésére, élhető lesz-e a klíma a Földön az emberiség számára, élhetőek lesznek-e a településeink. Lesz-e valódi fejlődés, meg tudjuk-e teremteni a társadalom és a természeti környezet harmóniáját, gazdasági fejlődésünk fenntarthatóságát? – vetette fel a köztársasági elnök. Rámutatott arra, hogy vannak, akik már érzik ennek hatásait, és vannak, akik még csak a felkészülésnél tartanak.
Nem sci-fi, hanem közeli valóság, hogy Londont hatalmas tengeri mozgó gáttal kell védeni, és Velencét is csak ez mentheti meg – sorolta Áder János. Emlékeztetett az egy és fél éve rendezett Budapesti Víz Világtalálkozó sikerére, amelynek üzenetei beépültek a fenntartható fejlődésre vonatkozó New York-i tárgyalások vízről szóló eredményeibe, és az áprilisban, Dél-Koreában tartandó Víz Világtanács ülése is hasznosítani tudja a budapesti közös gondolkodás eredményeit.
Az ENSZ adatai szerint csaknem kétmilliárd ember még mindig fertőzött vizet kénytelen naponta fogyasztani, évente másfél millió ember hal meg hasmenéses betegségben, amelynek nagy részét a nem megfelelő minőségű víz, a szennyvízkezelés hiánya és a drámai higiéniai helyzet okozza – idézte fel az államfő.
Fel kellene ismerni, hogy a városi víz- és szennyvízgazdálkodás technológiai és szemléleti megújulást kíván, mert XIX. századi infrastruktúrával és technológiával nem lehet a XXI. század kihívásait megoldani. Elérkezhetett az idő a víz- és a szennyvízpiac szabályozásának összekapcsolására. Kérdés, hogy az állam rábízhatja-e a piacra a vízipari beruházásokat. Ezekre a kérdésekre kell választ adniuk a háromnapos tanácskozás résztvevőinek – jelezte.
Az Európai Vízügyi Szövetség és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség által rendezett budapesti vízkonferencián és vízipari kiállításon a települési vízgazdálkodás és víziközmű-ágazat legfontosabb szereplői képviseltetik magukat.
