A nagybecskereki Városi Tanács legutóbbi ülésének egyik napirendi pontja az Első Aleksandar Karađorđević utca 26. szám alatti épület sorsának a megvitatása lett volna. A város főutcáján álló épület ugyanis már hosszabb ideje üresen áll, két évvel ezelőtt pedig beszakadt a teteje is. Az önkormányzat azonban egyelőre nem tud megegyezni az épület egyik lakásának a tulajdonosával az épületrész megvásárlásáról. Emiatt ezt a napirendi pontot levették a helyi kormány ülésének a napirendjéről.
A vitás épület a XIX. század elején épült klasszicista stílusban, legismertebb tulajdonosa pedig a horvát nemesi származású Baltazar Filkovics volt. Az épület újabb kori lakói azonban olyannyira elhanyagolták, hogy a felügyelőség előbb kilakoltatta a lakókat és az üzleteket, az épületet tetejének a beomlása után pedig körül lett kerítve. Az épületet a Műemlékvédelmi Intézet a múlt század hetvenes éveiben védelem alá helyezte, és elkészült a felújításának a dokumentációja.
Az önkormányzat elképzelése az, hogy az épületet eladja, az új tulajdonos pedig helyére majd – a műemlékvédőkkel összhangban – egy új, az eredetihez hasonló kinézetű épületet építtetne, amely beolvadna a környezetbe. Egyelőre még hivatalosan nem erősítették meg, hogy ki lehetne az épület új tulajdonosa, de nem hivatalosan egy ismert üzletláncot emlegetnek.
A gond abban rejlik, hogy az épületnek csak egy része van az önkormányzatnak a tulajdonában, a többi viszont több magánszemélyé. Ez utóbbiak egyike pedig nem tud egyezségre jutni a lakásának eladásáról.
Čedomir Janjić polgármester szerint nyilván nincs nagybecskereki, aki nem csalódott a város főutcájának a kinézetével, de mint mondja, egyelőre nem tudnak érdemben lépni. De reméli, hogy a városi képviselő-testület következő ülésének a napirendjén már szerepel az épület további sorsa is.
A Városi Tanács nemrég módosította a határozatot a megroggyant épületeknek és létesítményeknek az eltávolításáról. Hogyha ezek veszélyeztetik az emberek biztonságát és a forgalmat, akkor az intézkedés előtt nincs szükség kikérni a Műemlékvédő Intézet véleményét. A műemlékvédők helyett elegendő lesz a bírósági szakértő véleménye is.
