A hágai ügyészség nyilvánosságra hozta a hágai törvényszék fellebbviteli tanácsának döntését Vojislav Šešelj vádlott ideiglenes szabadlábra helyezésének visszavonásáról. Šešeljnek, a Szerb Radikális Párt elnökének kérésére a határozatot lefordították szerb nyelvre. Az ügyészség álláspontja szerint a Šešeljt szabadlábra helyező bírói tanács több tévedést is elkövetett, elsősorban akkor, amikor nem reagált Šešelj kijelentésére, hogy önként biztosan nem tér vissza Hágába – az SZRP elnöke ezt már akkor közölte, amikor tavaly november elején elhagyta a scheveningeni börtönt. A vádlottat csakis akkor lehetett volna szabadlábra helyezni, ha két kulcsfontosságú feltétel eleve teljesül: Šešelj biztosítja a bírói tanácsot, hogy az ítélethirdetéskor jelen lesz a törvényszéken, valamint nem fenyegeti az ügyében tanúként és áldozatként meghallgatott személyeket. A bírói tanács nem reagált Šešelj nyilatkozatára, hogy nem hajlandó visszatérni Hágába, valamint arra sem, hogy Szerbiába való visszatérését követően megkérdőjelezhető, fenyegetésként megélhető nyilatkozatokat tett, érvelt keresetében az ügyészség.
Šešelj a belgrádi igazságügyi palota előtt felgyújtotta Horvátország zászlaját (Fotó: Beta)
A fellebbviteli tanács részben adott helyet az ügyészség keresetének, megsemmisítette a bírói tanács azon korábbi döntését, amellyel elutasították az ügyészség keresetét és elrendelte a bírói tanácsnak, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a Šešelj ideiglenes szabadlábra helyezéséről szóló határozatát.
A nemzetközi közösség egyelőre hallgat azzal kapcsolatban, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a szerbiai hatóságok nem tartóztatják le és szolgáltatják ki Šešeljt, aki saját elmondása szerint önként nem utazik vissza Hágába. A horvát Andrej Plenković, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) európai parlamenti képviselője az Európai Nyugat-Balkánnak írt szerzői szövegében viszont leszögezi, hogy ha Szerbia nem szolgáltatja ki Šešeljt, akkor az ország nem haladhat előre az európai úton. A fellebbviteli tanács döntését követően mindenki elvárja a szerbiai államvezetéstől, hogy eleget tegyen a törvényszék meghagyásának, fogalmaz Plenković, hozzátéve: ellenkező esetben nehézségek merülhetnek fel az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első tárgyalási fejezetei megnyitásának szempontjából. Az EP Šešeljhez kapcsolódóan tavaly határozatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy az EU tagjelölt államaként Szerbia nem hunyhat szemet a háborús uszítás és a gyűlöletbeszéd felett, írja Plenković.
RADIKÁLIS HOBBI: ZÁSZLÓÉGETÉS
Szinte egy időben a horvát képviselő írásának megjelenésével szerdán Šešelj a belgrádi igazságügyi palota előtt felgyújtotta Horvátország zászlaját. Mint azt megjegyezte, így kíván üzenni a horvát államvezetésnek, amely szerinte hónapok óta folyamatosan támadja. A folytatásban azt is elmondta, hogy emellett az is okot szolgáltatott a horvát zászló felgyújtására, hogy Horvátország elfoglalta a Krajinai Szerb Köztársaságot és a második világháborúban népirtást követett el a szerbek ellen.
– Ezt üzenem az usztasa horvát államnak – hangsúlyozta Šešelj a zászlóégetésre összegyűlt több száz támogatójához szólva.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy reagáljon Aleksandar Vučić kormányfő azon kedd esti kijelentésére, hogy erőszakkal biztosan nem tartóztatják le, Šešelj közölte: nem érti, hogy hogyan lehet valakit erőszakmentesen letartóztatni.
– Passzív ellenállást fogok tanúsítani, tehát a karjaikban vihetnek. Ők jönnek letartóztatni, én meg fogom magam és leülök. Ők gumibotot ragadnak és meg a hátamat fordítom feléjük és azt mondom: üssetek! – fogalmazott Šešelj, aki megerősítette, hogy átvette a fellebbviteli tanács szerb nyelvre lefordított döntését.
Nem sokkal a zászlóégetést követően a belgrádi Felső Ügyészség sajtószóvivője, Tatjana Sekulić megerősítette, hogy az ügyészség büntetőeljárást indít az SZRP elnöke ellen, amiért felgyújtotta Horvátország zászlaját.
Šešelj azonnal reagált a bejelentésre és közölte: örömmel fogadja, hogy eljárás indul ellene. A radikális pártelnök értékelése szerint ez is azt bizonyítja, hogy Aleksandar Vučić kezdi elveszíteni a fejét. Egyébként Šešelj azért jelent meg az igazságügyi palota előtt, hogy egy szintén zászlóégetés miatt indított büntetőeljárásban a védelem tanújaként tanúskodjon. Ez az eljárás Nemanja Šarović, az SZRP alelnöke ellen folyik, amiért 2013-ban a radikálisok egyik tiltakozásán felgyújtotta Koszovó, az USA, az EU és a NATO zászlaját. Ehhez az ügyhöz kapcsolódóan Šarović azt mondta: politikai leszámolás okán folyik ellene eljárás azért, mert 2012-ben egy másik radikális tüntetésen felgyújtotta az USA zászlaját.
HALADÓ LETARTÓZTATÁS: NEM RAJTAÜTÉSSZERŰEN
Aleksandar Vučić miniszterelnök, az SZHP elnöke kedd este a párt elnökségének ülését követően jelentette be, hogy senki nem kívánja rajtaütésszerűen letartóztatni Šešeljt, aki önként nem hajlandó visszamenni Hágába.
– A kormány megkapta a Šešelj egészségügyi állapotát taglaló orvosi jelentést. Most arra várunk, hogy Hágából is kapjunk valamiféle értesítést. Amikor ők küldenek nekünk valamit, akkor mi is küldünk nekik valamit. Biztosan mindenki emlékszik rá, hogy ők – Hága – becsomagolták őt – Šešeljt – és elküldték nekünk. Először azt kérték, hogy kémkedjünk utána, derítsük ki, hogy hol eszik és alszik. Šešelj szabadlábra helyezésével Hága csakis nehézségeket okozott Szerbiának. Egyetlen céljuk volt: Szerbia, a kormány és az SZHP megdöntése. Ennek ellenére Szerbia minden tőle telhetőt megtesz a stabilitás megőrzésének érdekében – fogalmazott Vučić, aki nem kívánt válaszolni a Šešelj egészségügyi állapotával kapcsolatos újságírói kérdésekre.
Bár Šešelj szerdán kézhez vette a hágai törvényszék fellebbviteli tanácsának döntését, a szerb kormány az ügyhöz kapcsolódóan sem ezt, sem egyéb dokumentumot nem kapott még meg. Ezt Zorana Mihajlović kormányalelnök erősítette meg. Mihajlović egyetért azzal, hogy Hága erődemonstráció céljából rendelte el Šešelj visszatérését. A hágai törvényszék nem nőtt fel feladatához, véli Mihajlović.
– A legfontosabb az, hogy a szerb kormány felelősségteljes. Ha minden dokumentum megérkezik, megvitatjuk a helyzetet és meghozzuk döntéseinket. Elsősorban Szerbia érdekét tartjuk szem előtt. Egyébként semmiféle összefüggést nem vélek felfedezni Šešelj és Brüsszel, azaz Szerbia európai integrációja között. Szerbia az európai uniós csatlakozás útját járja. Senki nem értesített bennünket arról, hogy Brüsszel számára Šešelj is feltétel – taglalta Mihajlović.
