2024. november 23., szombat
ELKESEREDÉS MAGYARITTABÉN

Ellopták az egyetlen bánáti Kossuth-szobrot

Nagypéntek hajnalán eltűnt Kossuth Lajos magyarittabéi mellszobra, amely a falu központjában, a református templom mellett áll már több mint egy évszázada. A helybéliek először azt hitték, hogy az éjszakai vihar döntötte le a bronzszobrot, de gyorsan kiderült, hogy ellopták. A rendőrség elvégezte a helyszínelést, a tetteseket keresik.

A magyarittabéiek feltételezése szerint a lopást nem nemzeti indíttatásból követték el (Fotó: Ótos András)

A magyarittabéiek feltételezése szerint a lopást nem nemzeti indíttatásból követték el (Fotó: Ótos András)

Az eset óriási felháborodást keltett, az 1300 lelket számláló bánáti faluban, amely 111 éven keresztül féltve őrizte a nemzet atyjának az emlékművét. Vajdaság magyarsága itt koszorúzott március 15-én, és a talapzaton még ott vannak a kegyelet virágai. A történtek nyilván beárnyékolják az itt élő magyarság húsvéti ünnepét.
Az esetre közleményben reagált a Magyar Nemzeti Tanács és a politikai pártok: a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga.
Mint ahogy Petes Béla tanácselnök mondja, a falu lakosai el vannak keseredve a történtek miatt, és azt remélik, hogy visszakapják az 1904-ben felavatott szobrot. A rendőrség talált két lábnyomot a helyszínen, de a jelek szerint azokat nehéz lesz azonosítani, mivel jelenleg a Telekom munkásai optikai kábel lehelyezését végzik a Kossuth-szobor talapzata körül.
A magyarittabéiek feltételezése szerint a lopást nem nemzeti indíttatásból követték el, a tettesek nem helybéliek lehettek, se nem a szomszédos falvakból valók, hanem nyilván távolabbról érkezhettek. A délelőtt folyamán a faluban több rendőrjárőrt lehetett látni. Mint hallottuk, itt sem ritkák a fémlopások.
A magyarittabéiek több mint egy évszázadon keresztül őrzik Kossuth Lajos egyetlen bánsági szobrát, Horvay János szobrász alkotását, amelyet a helybéliek önkéntes pénzadományaiból állíttattak fel. A szobrot 1918-ig minden évben március 15-én megkoszorúzták. 1919. február 25-én egy megszálló szerb katona fegyveréből át lett lőve, lelökték a talapzatról. Két napig ott hevert a talapzat mellett, majd éjnek idején hazafias kezek eltüntették. A kis magyar közösség féltve őrzött titka volt hosszú éveken keresztül, hogy a szobor a református templomban várja a békésebb időket. Aztán 1941 tavaszán a „bujdosó” szobrot kihozták a karzat lépcsője alól, és a talapzatra helyezték. A második világháború alatt márciusi koszorúzás nem volt, de május elsejére az ifjúság mindig állított májusfát a szoborhoz. Egészen 1990-ig nem volt koszorúzási ünnepség.
– Ezzel megbecstelenítették nemzetünk egyik hősét, Kossuth Lajost, a három Kossuth-szobornak az egyikét, amely Bánátban egyedüli. Ezt a cselekedetet mindannyian elítéljük. Fel vagyunk háborodva, hogy egy ilyen tettre szánta (szánták) rá valaki (valakik) magát (magukat). Úgy gondolom, hogy ezzel nem csak az ittabéiek, hanem az egész vajdasági magyarságot megsértette, mondja Dobai János, a VMSZ elnökségi tagja, aki szerint csakis az eredeti Kossuth-szobor visszaállítása nyugtatná le a kedélyeket.
A magyarittabéiek önkéntes pénzadományokból állították fel Kossuth Lajos szobrát, és a nehéz időkben is sikerült megőrizniük az egyetlen bánáti Kossuth-szobrot. Ma is magukénak érzik.
– Amikor a falu népe értesült a történtekről, hiszen ez a szomorú hír nagyon gyorsan, futótűzként terjedt el a faluban, volt olyan idős asszony, aki sírva fakadt. De többen, akik láttuk, megrendültünk e cselekmény miatt. Nem tudjuk, hogy miért történt, nem tudjuk, hogy mi az indíték, de nagyon fájlaljuk azt, hogy erre a sorsra jutott Kossuth Lajos szobra, aki a békés egymás melletti életért élt, dolgozott és szenvedett, hallottuk Marton Károly helybeli református lelkésztől. Patai Attila, magyarittabéi tanácstag szerint is elkeserítő, ami nagypéntek hajnalán történt, emlékeztetve, hogy nem ez volt az első támadás a Kossuth-szobor ellen: az első világháború után szíven lett lőve, most pedig ellopták.
A helybéli Csáki Imre bácsi szerint a rendőrség dolga, hogy megtalálja a tetteseket, és hogy meg is büntesse azokat. Horecki Éva pedig azt reméli, hogy nem az idei volt az utolsó megemlékezés a magyarittabéi Kossuth-szobornál.
– Felháborodással fogadtuk a hírt, hogy Magyarittabén ellopták a Kossuth-szobrot. Nem tudjuk, hogy egyszerű tolvajokról van-e szó, vagy pedig a történelmi fejhajtás utáni, egyfajta üzenetről, mivel e vandalizmus épp húsvét ünnepünk küszöbén történt. Reméljük, hogy a hatóság szervei eredményesen végzik majd dolgukat az üggyel kapcsolatban – áll abban a közleményben, amelyet Hangya István, a VMDK alelnöke juttatott el szerkesztőségünkbe.
A VSZL nevében Aleksandar Marton, a párt tartományi képviselője ítélte el Kossuth Lajos magyarittabéi szobrának ellopását. Szerinte ez a cselekmény túllépi a vandalizmus és a szemtelenség fogalmát. Ugyanakkor pedig rendkívül rossz üzenet, tekintettel arra, hogy két nappal a katolikus húsvét előtt történt. A legkevesebb, amit a rendőrség megtehet, az az elkövetők mielőbbi megtalálása és megbüntetése – olvasható a képviselő közleményében.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás