Hosszas töprengés után döntötte el a brazil vezérkar, hogy svéd Gripen vadászgépekkel gyarapítja az ország légvédelmi flottáját. A kormány végül tavaly ősszel 36 repülő szállításáról írt alá szerződést.
Bár az első gépek csak 2018-ban érkeznek, a helyi sajtónak szemet szúrt az ügylet néhány furcsasága. Például az, hogy a szerződésben 5,4 milliárd dolláros vételár szerepel, holott 2009-ben a gyártó ajánlatában még 4,5 milliárd dollár állt. Az államügyészség megerősítette, hogy a 900 millió dolláros eltérést gyanúsnak találja, s ezért a napokban vizsgálatot indított.
A vezérkar szintén támadásba lendült. Közölte: a valutaárfolyam okozta változások mellett a szerződés kiegészítésből fakadó pótlólagos fizetési kötelezettségek miatt kellett az államnak mélyebben a zsebébe nyúlnia. Időközben ugyanis valakinek eszébe jutott, hogy a pilóták kiképzéséhez szükséges berendezéseket sem ártana beszerezni, ami többletkiadással jár.
Csakhogy a sajtó szerint az utólag megrendelt repülés szimulátorok egyik típusa nem is alkalmas a Gripen-pilóták oktatására, ráadásul a berendezéseket egy brazil cég fogja gyártani.
Nem Brazília az első ország, ahol a harci gépek beszerzését korrupció gyanúja lengi be. Latin-Amerika legnagyobb és gazdaságilag legerősebb államának azonban különösen rosszkor jön a Gripen-vásárlás ügyében indított vizsgálat, ugyanis egész Brazília a Petrobras állami kőolajipari óriáshoz köthető példátlan korrupciós botránytól hangos. A rendkívül kínos ügy, továbbá a romló gazdasági helyzet, a magas infláció és a munkanélküliség miatt egymást érik a kormányellenes tüntetések.
Közben a gyanúsítottak bővülő táborában egyre több a politikus. A Petrobrasnál sokáig fontos vezetői tisztséget töltött be a 2010-ben államfővé választott Dilma Rousseff is, akit tavaly ismét megerősítettek tisztségében. Az ügyészség gyanúja szerint 2004 és 2012 között csaknem nyolcmilliárd dollárt sikkasztottak a cégnél, a pénz egy része pedig pártkasszákba vándorolt. Az ország legnagyobb botrányává terebélyesedett korrupciós ügyben érintett lehet az egész parlament, főképpen pedig a csaknem 13 éve kormányzó Munkáspárt.
A botrány megtépázta a kormány és az elnök asszony népszerűségét. Ráadásul a felmérések azt jelzik, hogy Rousseff támogatottsága folyamatosan csökken. Ennél talán már csak az aggasztóbb, hogy a brazilok mintegy 60 százaléka támogatja az elnök bírósági felelősségre vonását a botrány miatt.
A Gripen-ügy ugyan eltörpül az állami olajvállalatnál (alighanem) évtizedekig folytatott csalásokhoz képest, de tovább erősíti a feltételezést, hogy a csaknem 200 millió lakosú országban mindent átsző a korrupció.
