Szerbiában is megkezdődött a nemzeti vastagbélrák-szűrés program, melynek célja a betegség mielőbbi felismerése és kezelése. Szerbiában a második leggyakoribb rákos megbetegedés a vastagbélrák, éppen ezért vasárnap 10 és 14 óra között Szabadka főterén egy népszerűsítő akcióra kerül sor, melynek keretében egy felfújható vastagbél-modellt állítanak fel, az alagút belsejében pedig megtekinthetők lesznek a rákos sejtek, polipok vagy egyéb elváltozások. Az akcióval a vastagbélrák-szűrés fontosságára szeretnék felhívni a polgárok figyelmét, emellett vérnyomás-, vércukor- és vérzsírszint-mérést végeznek majd a helyszínen. Az eseményre a Közegészségügyi Intézet, a Szabadkai Egészségházak, a Városi Közkórház, a Szabadkai Gyógyszertárak, a Vöröskereszt, az ILCO Nemzeti Rokkantak Egyesülete, a szabadkai Rák ellen küzdők Társasága és a belgrádi Vastagbél- és májrákban Szenvedők Egyesülete szervezésében kerül sor.
A vastagbélrák világszinten a férfiak körében a harmadik, a nők körében pedig a második leggyakoribb rákos megbetegedés, éves szinten mintegy 700 ezer ember hal bele. A legtöbb megbetegedést Új Zélandon és Ausztráliában jegyzik, a legkevesebb megbetegedést pedig Afrikában regisztrálják. Nada Kosić-Bibić, a Közegészségügyi Intézet Egészségnépszerűsítő Központ vezetője elmondta, Szerbiában éves szinten mintegy 4500 embernél alakul ki a vastagbélrák, és mintegy háromezren bele is halnak a betegségbe.
– Az észak-bácskai körzetben 2006 és 2013 között lassú, ám folyamatos növekedést mutatnak az adatok a megbetegedések és az elhalálozások számát tekintve. Az utolsó adatok szerint 2013-ban 80 férfinél és 85 nőnél fedezték fel a betegséget és ugyanebben az évben 46 férfi és 38 nő halt bele a vastagbélrákba. Azonban itt is lehetőség van a megelőzésre, ugyanis ha a betegséget korai szakaszában felfedezik, akkor sikerrel gyógyítható. Hazánkban már megkezdték a szűrést a FOB-teszt segítségével, melyet az 50 és 74 év közötti lakosság körében végeznek – tudtuk meg.
Elhangzott, Kishegyes községben tavaly februárban már megkezdték a szűrővizsgálatokat, sajnos erre Topolyán nem kerülhetett sor, mert nem tudták beszerezni a teszteket, Szabadkán pedig nem szervezetten folyik a szűrés, hanem az 50 és 74 év közötti pácienseket, akik valamilyen egyéb panasszal fordulnak orvoshoz, de akiknek egyébként nincsenek erre utaló tüneteik, megvizsgálják. A Kishegyes községben lefolytatott szűrés során az 1700 személyből 1083-at sikerült tavaly megvizsgálni. Közülük 625-en el is végezték a FOB-tesztet, s harminc esetben a teszt pozitív lett, ebből huszonketten vállalták a vastagbéltükrözést, ebből hét személynél polipot találtak, öt páciensnél pedig egyéb elváltozást fedeztek fel.
Mihaela Budimski, az Egészségházak sajtófelelőse a vastagbélrákot kiváltó okokról szólt bővebben. Rámutatott, pontos okai nem ismertek, azonban az életkor, az étkezés, vagyis az állati eredetű zsiradék megnövekedett bevitele és a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás, de az életstílus, vagyis a dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód is kihat a betegség kialakulására, azonban a helyes táplálkozással, a normális testsúly megtartásával és a rendszeres mozgással 30–40 százalékkal csökkenhet a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége. A tünetek között szerepel a véres széklet, a súlyvesztés, a vérszegénység, a hasi fájdalmak, azonban a megbetegedésnek sokáig nincsenek tünetei.
– Amennyiben a FOB-teszt negatív, javasolt, hogy a páciensek két év múlva újra végeztessék el, pozitív teszt esetén azonban, mely nem jelent feltétlenül vastagbélrákot, további vizsgálatokra van szükség, ekkor vastagbéltükrözésre küldik a pácienseket. Tavaly Szabadkán 1570 FOB-tesztet csináltak meg, mely 125 esetben lett pozitív, ezeket a személyeket vastagbéltükrözésre küldték tovább.
Stojan Trkulja, a Közkórház orvosa a vastagbéltükrözés kapcsán elmondta, ez a legjobb módja a vastagbél-megbetegedések feltárásának, és bár jelenleg anesztézia, vagyis érzéstelenítés nélkül végzik a vizsgálatot a szabadkai kórházban, kívánatos lenne ezen változtatni, s magát a szűrést is több évig végezni, mert csak így lehetne javítani a helyzeten és csökkenteni az elhalálozások számát.
