Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon egyetértettek, hogy azonnali cselekvésre van szükség a földközi-tengeri menekültkérdés kapcsán, de a probléma mindaddig nem oldható meg, míg Líbiában nem jön létre működő, a határait ellenőrizni tudó állam – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.
A politikus elmondta, hogy amint létrejön egy líbiai egységkormány, minden segítséget meg kell majd számára adni, hogy az EU déli határvidékének biztosítása garantált legyen. Arról is beszámolt, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében az uniós tagállamok fokozni fogják a titkosszolgálati és bűnügyi együttműködést.
Szijjártó arra az álláspontra helyezkedett, hogy Líbiában mindaddig nem tud létrejönni működő állam, míg a terroristák működésük biztos területének tekinthetik az országot, míg az Iszlám Államot nem sikerül visszaszorítani. A terroristák szabad tevékenykedésének bizonyítéka a miniszter szerint az is, hogy a szélsőségesek 28 etióp keresztényt gyilkoltak meg. A tárcavezető emiatt arra kérte a brüsszeli diplomáciát, hogy fontolják meg, hogy a miniszterek tanácsa forduljon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), hogy a hágai törvényszék vizsgálja ki és torolja meg a Líbiában elkövetett „horrorisztikus kivégzéseket”. A miniszter maga is megkeresi majd ez ügyben az ICC főügyészét, de hatékonyabbnak tartaná, ha ezt maga a tanács is megtenné.
A politikus elmondta azt is, meg fogják vizsgálni, hogy a korábban kivégzett koptokhoz hasonlóan az etióp keresztények családtagjainak is tud-e segítséget küldeni a kormány, fel lehet-e venni velük a kapcsolatot.
A migráció kérdésével összefüggésben Szijjártó elmondta, hogy a földközi-tengeri és a nyugat-balkáni migrációs nyomást nem lehet elválasztani egymástól, s felhívja a tanács figyelmét, hogy mostanra megszűnt a szezonális ingadozás, s a migrációs nyomás minden irányból folyamatossá vált.
A külügyminiszterek Dél-Amerikáról és a Karib-térségről tartottak stratégiai vitát, amelynek kapcsán Szijjártó megjegyezte, hogy a magyar kormány „déli nyitás” politikája európai stratégia.
Úgy fogalmazott, hogy a kormány koncepciója összhangban áll az európai törekvésekkel, és ez olyan stratégiai kérdés, amelyben „Magyarország a legjobb ütemben lépett”. Szijjártó hozzátette, hogy a térségben a közelmúltban jelentős változások mentek végbe, ám eközben az EU gazdasági nehézségekkel küzdött, így Oroszország és Kína kedvezőbb pozíciókra tett szert. A cél a miniszter szerint Európa stratégiai szerepének visszaszerzése.
„Mi ebbe a versenybe időben beneveztünk” – jegyezte meg, emlékeztetve, hogy Magyarország a közelmúltban több külképviseletet nyitott a térségben, több mint kétszáz ösztöndíjas tanulhatott a térségből Magyarországon, s Brazíliával erről ismét folynak tárgyalások. Felidézte, hogy a tavalyi évben Magyarország 1,2 milliárd dollár értékben exportált termékeket a térségbe, a cél pedig az, hogy jelentősen emelkedjen a régió súlya a magyar kivitelben.
A tárcavezető rámutatott, hogy az unión belül is verseny alakult ki a tagországok között Latin-Amerikáért, és hat olyan területet sikerül azonosítani, ahol Magyarországnak versenyelőnye lehet. Ilyen a technológiai együttműködés, műszaki és mérnöki szolgáltatások, ahol a magyar szakemberek képzettsége jelenti a versenyelőnyt, a kreatív iparág, az orvosi műszerek, az autóipar és az élelmiszeripar. Emellett a politikus a személyes jelenlét fontosságát hangsúlyozta.
Az uniós külügyminiszterek a Keleti Partnerségben résztvevő országok külügyminisztereivel is egyeztetnek, ami a májusi rigai Keleti Partnerség-csúcs előkészítését is szolgálja. Szijjártó úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó alapvetően meghatározza majd a program jövőjét.
„Magyarországnak elemi érdeke, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programja sikeres legyen” – vélekedett a miniszter, aki szerint Moldova példája alapján fel kellene gyorsítani a vízumliberalizációt Grúzia és Ukrajna számára, el kellene ismerni Azerbajdzsán stratégiai szerepét az EU energiabiztonságának jövőbeni szavatolásában, Fehéroroszország esetében pedig méltányolni kellene, hogy az ország milyen szerepet játszott az ukrajnai válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások tető alá hozásában. Szijjártó véleménye szerint fontos, hogy a hat állam (az előbb említettek, valamint Örményország) vezetője úgy tudjon hazautazni, hogy elmondhassák: érdemes fenntartani az uniós integráció perspektíváját. A miniszter aláhúzta: helyes gondolatnak tartja, hogy az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között konzultáció alakuljon ki.
Szijjártó kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Pavlo Klimkin ukrán kollégájával, s a találkozó előtt elmondta, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés, a kárpátaljai magyar közösség helyzete, az ottani közös fejlesztések lesznek napirenden, valamint az, hogy az ukrajnai reformokhoz Magyarország milyen segítséget tud biztosítani. Emellett tárgyalnak majd a keleti országrész helyzetéről és a Keleti Partnerség csúcstalálkozóról is.
A miniszter szerint a kisebbségek jogainak garantálása az egyik legfontosabb európai érték, a kormány pedig mindig a helyi magyar közösség kérései alapján jár el. Budapest azt szeretné, hogy az ukrajnai magyar kisebbség sem a nyelvtörvény módosításával, sem a közigazgatás átalakításával ne kerüljön a mostaninál rosszabb helyzetbe.
