A vagyon-visszaszármaztatás is a magánosítás egyik formája, amely jelentősen nagyobb hasznot hoz az állam számára, mint a vállalatok eladása. Adataink szerint a vagyon-visszaszármaztatásnak köszönhetően eddig több mint 12 ezer család kapott lehetőséget az önfoglalkoztatásra az ősi tulajdon visszaszármaztatása után – nyilatkozta lapunknak Mile Antić, a Szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Hálózat koordinátora, miután mintegy 50 érintett polgárral csütörtökön délben Belgrádban, az igazságügyi minisztérium épülete előtt igyekeztek nyomást gyakorolni az illetékes minisztériumra, hogy a megalapított munkacsoport folytassa a munkát a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény módosításának kidolgozásán.
– Az igazságügyi miniszter tavaly létrehozott egy munkacsoportot, amely kidolgozott egy módosítási javaslatot. Igaz, ezek a módosítási javaslatok csupán a legalapvetőbb követeléseinket elégítették volna ki, ám mégis útmutásként szolgáltak volna. A dolgok viszont ellenkező irányt vettek, és a vagyon-visszaszármaztatási törvény módosítási javaslatát, nyilvánvalóan több nagy mágnás, illetve érdekcsoport nyomásának eleget téve, visszavonták. Mivel a kormány pénzügyi bizottsága december 19-ei ülésén elfogadhatónak találta a módosítási törvényjavaslatot, a nyomásnak eleget téve mégis úgy döntött, hogy teljesen új törvény kidolgozására van szükség. Majd immár harmadik alkalommal konstatálta, hogy erre jelenleg nincs pénze, és egyelőre nem is lesz. Ennek dacára követeljük, hogy a törvénnyel foglalkozó munkacsoport újra üljön össze, és sürgősen folytassa munkáját, mégpedig a rendelkezésünkre álló legújabb adatok figyelembevételével – mutatott rá Antić, majd így folytatta: – Nyilvánvalóan a mezőgazdasági területek jelentik a legnagyobb problémát, még akkori is, ha jelentősen kevesebb, mintegy 120 ezer hektár terület visszaigénylését kérelmezik a polgárok, ugyanakkor megközelítőleg 600 ezer hektár állami vagy társadalmi tulajdon. Erdőre 100-szor kevesebb igény érkezett, mint amennyi erdős területet tartanak számon állami tulajdonként, és hasonló a helyzet az épületekkel is. Éppen ezért lenne szükség a munkacsoport sürgős és gyors munkájára, hogy minél rövidebb idő alatt eleget lehessen tenni a visszaszármaztatási igényeknek, természetesen természetbeli visszaszármaztatásként – magyarázta.
Megtudtuk ugyanakkor, hogy a vagyon-visszajuttatást sokszor a magánosítási folyamat kerékkötőjének tartják, holott ez is a magánosítási folyamat egyik módozata, amely jelentősen többet jövedelmez, mint amennyit a klasszikus értelemben vett magánosítás hozott az állami költségvetésbe az elmúlt 15–20 évben.
Mile Antić figyelmeztetett, mivel tulajdonjogi viszonyok rendezéséről van szó, a vagyon-visszaszármaztatási törvény kizárólag az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, nem a pénzügyminisztériuméba vagy a mezőgazdasági minisztériuméba, amelyek véleménye szerint nyomásra, részt vettek a vagyon-visszaszármaztatási törvény módosításának leállításában.
– Nem demagógiáról van szó, hiszen a vagyon-visszaszármaztatás lefolytatásával a gazdaság könnyebben fejlődhetne. Minél több mezőgazdasági terület, illetve épület kerül vissza az igénylőkhöz, annál több pénz folyik be az állami költségvetésbe. Sőt, számításaink szerint az ingatlanok használatából megvalósított jövedelem összege meghaladná a megtakarítási intézkedésekből, a fizetések és nyugdíjak csökkentéséből megtakarított összeget is. Ez stabil és hosszú távú bevételhez juttatná az államot. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a vagyon-visszaszármaztatás mutatkozott a legjobb korrupcióellenes eljárásnak az ország területén. Számos esetben, amikor a mágnások vagy a hatalomhoz közeli személyek, érdekcsoportok rátenyereltek az állami tulajdonra, és a bíróságok is évekig tehetetlenné váltak, csak a vagyon-visszaszármaztatás tudott igazságot tenni. Éppen ezért az eljárást tömegesíteni kellene, és kihasználni a visszaélések feltárásában, és az állami tulajdont visszajuttatni az államnak, azt az ingatlant pedig, amelyet visszaigényelnek, visszajuttatni a volt tulajdonosoknak – hangsúlyozta a hálózat koordinátora.
