2024. május 3., péntek
GRÚZIA

A napszentélyre épített templom

Tbiliszi Andrássy útja a különböző hitek között vezet

A főváros felé haladva Goritól mintegy 10 kilométerre keletre megnéztük a hegyoldalba vájt barlangvárost, Upliszcihét (az Úr vára), amely sokak szerint valaha a Selyemút egyik fontos állomása volt. Az ország egyik legjelentősebb kulturális örökségét, a Kura folyó melletti várost i.e. az I. században építették, de a környék több ezer éven keresztül lakott volt. A mintegy 700 barlangból jelenleg mintegy 150 maradt meg, ezek egykori lakóhelyiségek, de bennük helyet kaptak a borospincék, pékségek és egy színház is. A középkorban egy napszentély helyén felépített kis templom uralja a szellemváros látképét. Az ősi, pogánynak nevezett vallások hamar kiszorultak a területről, mivel András apostol már az 1. században megalapította a grúz ortodox egyházat, amelyet 1811-ben az orosz ortodox egyház bekebelezett. 1917-ben újra kinyilvánította önállóságát, ezt azonban az orosz ortodox egyház csak 1943-ban, a konstantinápolyi ortodox egyház pedig csak 1989-ben ismerte el. 1977 óta II. Ilija pátriárka a grúz ortodox egyház legfőbb vezetője.

A romos-poros lakóházak, az üvegpaloták és modern építmények kiválóan megférnek egymás mellett a fővárosban, amelyet a Kura folyó választja ketté. Tbiliszi Andrássy útja a Rustaveli sugárút egészen a Szabadság térig halad, tele éttermekkel és márkás cikkeket áruló üzletekkel. Ezen a sugárúton található a grúz parlament és az opera épülete is. Érdekes volt megfigyelni, hogy a helyiek a templomok előtt elhaladva keresztet vetettek még akkor is, ha egyébként be se mentek. A legnagyobb egyházi épület a Szameba katedrális 1995 és 2004 közöt épült a Kura folyó bal partján, az Illés dombon. Számos turista látogatja a szegényes negyedben található hatalmas méretekkel rendelkező katedrálist.

Az országba érkezéskor észrevettük, hogy vad vezetési stílus jellemzi a grúz hétköznapokat. A fővárosban fokozott az őrület. Csak elvétve láttunk közlekedési lámpát, az emberek nagyon gyorsan vezetnek, a szabályokkal nem igazán törődnek. A városi buszoknak nincs meghatározott menetrendje, a buszmegállókban hiába kerestük az útvonaltérképet és a menetrendet. A busz egyébként nem csak a buszmegállóban áll meg, hanem az utca szinte bármelyik pontján le lehet inteni. A hostellel szemben egy feltuningolt Ladára lettem figyelmes. A hátsó szélvédőn orosz nyelven az állt, hogy „Koporsó kerekeken”. Az elvadult állapotokat a rendkívül nagyszámú lökhárító nélkül közlekedő autó jelzi.

A kirándulás során nem hanyagoltuk el a vallási jellegű látnivalókat. Mcheta Grúzia egyik legrégibb városa, Tbiliszitől 20 km-re északnyugatra. Az Aragvi és a Kura folyók találkozásánál fekszik. Az i. e. 3. század és az i. sz. 5. század között az Ibériai Királyság fővárosa volt. 317-ben a grúzok itt vették fel a kereszténységet, és a város ma is Grúzia egyházi központja. A két híres műemlékét, a Szvetichoveli Székesegyházat és a Dzsvari templomot 1994-ben a Világörökség részévé nyilvánították, majd 2009-ben felkerültek a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. A Szvetichoveli Székesegyház (Élő Oszlop székesegyház) a grúz ortodox egyház központja és az ország második legnagyobb egyházi épülete a tbiliszi Szameba után. A Dzsvari templom (Szent Kereszt templom) Mchetával szemben az Aragvi folyó másik oldalán elhelyezkedő dombon a 6. században építették fel. A templomhoz közel elhelyezett ismertető tábla szerint Szent Nino, akinek nevét összekapcsolják a kereszténység felvételével Grúziában, a 4. század elején a mai épület helyén imádkozott és később egy keresztet állított Mcheta legmagasabb hegyén. A tábla tanúsága szerint először egy kisebb templomot emeltek fel 545 körül, a jelenlegi templomot pedig 586 és 604 között építették.

A fővárosban kipróbáltuk az iráni csempékkel kirakott mecset közelében levő kénes fürdőt. A mecsethez nem messze található a tbiliszi nagy zsinagóga. Grúziában nincs hagyománya az idegenellenességnek vagy a más vallásokkal szembeni intoleranciának. A orosz és grúz ortodox egyház melett megtalálható az örmény apostoli ortodox egyház, a római katolikus, a szunnita és síita muzulmán, a judaizmus és más kisebb vallások követői. Az Upliszcihében a napszentélyre épített templom ugyan értelmezhető a kereszténységnek az ún. pagány vallásokkal szembeni elnyomásaként, de akár a különböző hitek együttéléseként is tekinthető. A néhány napos grúziai tartózkodásom alatt az utóbbit tapasztaltam.