A tudomány versenyében a legfőbb erő az alkotó tudós elkötelezettsége, kíváncsisága, tudni akarása – hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia 186. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén. Mint az MTA elnöke rámutatott, tudomásul kell venni, hogy a tudomány is fontos része a versenyszférának. Része úgy is, mint eszköz a hatékony gazdaság létrehozásához, működtetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez. A tudomány nemzetközi versenyének győztesei eredményeik és tanítványaik révén aktív befolyásolói és alakítói lesznek egy-egy nemzetgazdaság működésének, sikerének vagy sikertelenségének – tette hozzá Lovász László.
Megfogalmazása szerint néhány évtizede divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta vagy rájuk erőltetett korlátok közé.
,,A céhlegénynek az otthon befejezett tanulóévek után külhoni vándorutat kellett tennie és a fejlett technikák elsajátítása után hazatérve kellett elkészítenie a céhremeket, hogy felvételt nyerhessen a céhbe. A mai fiatal kutatók nagy része is külföldi vándorútra indul; tegyünk meg mindent, hogy itthon tudjanak céhremeket készíteni” – mutatott rá az MTA elnöke.
Az MTA elnöke beszélt a tudomány felelősségéről is, amely egyre közvetlenebb szerepet kap az élet szinte minden területén: a technikai fejlődésben, a társadalmi folyamatok megismerésében, a gyógyításban. Ezzel egyidejűleg az emberiség előtt álló kihívások is hatalmasabbak, mint bármikor korábban.
,,Konfliktusainkat nem oldhatjuk meg többé világháborúval, gazdasági-technikai fejlődésünk káros következményei felett nem hunyhatunk szemet, túlnépesedési problémáinkat nem oldhatjuk meg tömeges kivándorlással, eszmék terjedését nem tudjuk moderálni, legyenek azok magasztosak vagy ordasak” – figyelmeztetett Lovász László, rámutatva, hogy ezek a kihívások kezelhetetlenek a tudomány részvétele nélkül.
,,A tudósok felelőssége nemcsak az, hogy új eljárásokat dolgozzanak ki a társadalom és a gazdaság fenntartható működtetésére, de mindezt meg is kell értetniük, el kell fogadtatniuk a döntéshozókkal és a társadalommal. Ez az akadémia nagy feladata” – hangsúlyozta elnöki megnyitójában Lovász László.
Akadémiai elismerések
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 186. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén adta át az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságírói Díjat.
A világhírű magyar diszkrét matematikai iskola egyik megteremtője és nemzetközileg is elismert személyisége, T. Sós Vera Széchenyi-díjas akadémikus vehette át az Akadémiai Aranyérmet.
Akadémiai Díjban részesült Csabai István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) komplex rendszerek fizikája tanszék egyetemi tanára, Jakab Éva, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Kar római jogi tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Kőszeghy Péter, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Miklósi Ádám, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Kar etológia tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Nemes Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Karának egyetemi docense, Papp Gyula, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának egyetemi tanára, Patonay Tamás, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar szerves kémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Tuboly Tamás, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar egyetemi tanára, dékánhelyettese, Winkler Gábor, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, Zsoldos Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kutatóprofesszora. Megosztott Akadémiai Díjban részesült kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézetének három kutatója: Dobróka Mihály, Gyulai Ákos és Ormos Tamás. Az MTA Vezetői Kollégiuma által adományozott Wahrmann Mór-érmet Bojár Gábor, a Graphisoft SE elnöke vehette át. A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat Benkő Samunak, az MTA külső tagjának adományozták 2015-ben. A Széchenyi-díjas kutató, a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének nyugalmazott főkutatója, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt elnöke a díjat a magyar, főként erdélyi származású humán értelmiség szerepének és teljesítményének feltárásáért, valamint azért a több évtizeden át végzett, kiemelkedő kutatómunkáért kapta, amelynek során elkészítette Bolyai János kéziratainak katalógusát, értékelte életútját, levelezését, vallomásait, marosvásárhelyi kéziratait. „Munkásságával, szakmai presztízsével jelentősen hozzájárult az erdélyi magyar tudomány fejlesztéséhez. Életműve az erdélyi és egyetemes magyar tudományosság maradandó értéke” – hangsúlyozta a méltatás. Az MTA Elnöksége Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Molnár Csabát, a Magyar Nemzet újságíróját kiemelkedő tudományos ismeretterjesztési tevékenységéért.
A közgyűlésen egyperces néma felállással adóztak Berényi János, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnökének emléke előtt.
