Szórványban lenni küldetés, s egy nemzetet és közösséget a határain kell megvédeni, nem pedig a fővárosban, illetve magában a tömbben – tömören talán így lehetne összefoglalni a Zen klub nyolcadik, egyelőre utolsó nyitott fórumán elhangzott beszélgetésnek a lényegét. Az est vendégeit: Dulka Andor ürményházi történelemtanárt, művelődésszervezőt és Halász Dániel maradéki lelkészt Laskovity Ervin, a Press Szó szerkesztője faggatta a szórványlétben való megmaradás lehetőségeiről, a tömb- és a szórványmagyarság viszonyáról.
A vendégek a beszélgetés során kiemelték, hogy a szórványban még hatványozottabb jelentősége van a tanítói és a lelkészi hivatásnak, illetve ezek együttműködésének, valamint beszéltek a többségnek és a politikumnak a szórványhoz való viszonyulása sajátosságairól, s megjegyezték, hogy sokak csak legyintenek a szórvány megemlítésekor, azt állítván, hogy oda már nem érdemes befektetni, nem érdemes velük foglalkozni, ami teljesen rossz stratégia részükről.
Dulka Andor megjegyezte, hogy a szórvány csupán akkor érdekes, amikor jönnek a választások. Ekkor meglátogatja a szórványban élőket egy-két „titán”, s megmondja, hogy miképpen is kell csinálni, az emberek viszont nem tudnak ezzel mit kezdeni. Ehelyett azt kellene megkérdezni, hogy miben segíthetnek az itt élőkön – mondta az ürményházi művelődésszervező.
Halász Dániel szerint is a tömbmagyarságnak jobban oda kellene figyelnie a szórványban élőkre, mert hosszú távon gondolkozva ez segíti elő a tömbben élők megmaradását is – emelte ki, de hozzáfűzte, hogy ennek a tudatáig el is kellene jutni.
Többek között elhangzott: komoly gondnak számít, hogy nem jutnak el az információk a szórványmagyarságból a tömbhöz, vagy fordítva, s vannak, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy a szórványban is élnek magyarok.
Dulka szerint az egész támogatási rendszer is rosszul lett értelmezve, s annak ellenére, hogy sok pénz lejött, nem valósították meg a kitűzött célokat. Gazdasági háttér nélkül nem beszélhetünk szórványmentésről sem. Az ürményházi pedagógus megjegyezte, hogy szerinte minden faluban létezik egy olyan gazdasági vonal, amelyet érdemes lenne támogatni, és bizonyára haszon származna abból, ha a magyar vállalkozók megtalálnák egymást, így megmenthető lenne a falvakban élő közösség.
