2024. május 4., szombat

Nézőpont kérdése, hogy hol tartunk

Országunk gazdasága fellendülőben van, állítja miniszterelnökünk. A kormányfő szerint a megszorító intézkedéseknek és az adók fokozottabb megfizettetésének köszönhetően most már jók a kilátásaink. Az év első négy hónapjára tervezett 71 milliárd dináros költségvetési hiány helyett csak 21 milliárd lett a deficit. A Fiskális Tanács viszont nem osztja a kormányfő véleményét. Látszólag egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesznek. Ha egy kicsi jobban megvizsgáljuk a témát, rájövünk, hogy mindkettőnek igaza van. Az év elején elért eredmények vitathatatlanok, a tavalyi évhez képest jobbak. Ha viszont a 2012-es adatokat vesszük alapul, megállapítható, hogy még mindig nem értük el a forgalmi adó megfizettetésében jegyzett két évvel ezelőtti szintet. Lényegében tehát a kormányfőnek és a Fiskális Tanácsnak is igaza van, valótlanságokat egyik sem állít, csupán különböző a viszonyítási alap. Ha ugyanis sikerülne elérni a két évvel ezelőtti szintet, az további 20-30 milliárdnyi adóbevételt jelentene a költségvetésnek. Éppen ezért nehéz most a trendet beazonosítani, hiszen ha csupán két év adatait szemléljük, abból nehéz mélyreható hosszú távú következtetéseket levonni. A tavalyi év márciusában volt egy mélypont, azóta javul az adómegfizettetés, a kormányfő nyilván ennek alapján optimista.

A NEMKÍVÁNATOS SZEGMENS

A szürkegazdaság részarányára csak következtetni lehet. A dolog természetéből adódóan hivatalos adatok sohasem állhatnak a rendelkezésünkre, mert akkor már nem is lehetne szürkegazdaságról beszélni. Megbízható becslések szerint azonban a térség országai közül nálunk, Bulgáriában és Romániában a legmagasabb a szürkegazdaság aránya. Ebben a három országban a társadalmi össztermék mintegy 30 százalékát teszi ki ez a nemkívánatos szegmens. A gazdasági válság által sújtott mediterrán országokban, például Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban, a szürkegazdaság a bruttó hazai termék 18–22 százalékát teszi ki. Európában az észtek és a lengyelek jeleskednek még, mintegy 25 százalékra becsülik GDP arányosan. A szürkegazdaság fogalmába tartozik egyébként minden, munkából származó, az illetékes hatóságok elől eltitkolt jövedelem, a forgalmi adó fizetésének elkerülésétől a nem adózott takarítástól vagy a gyermekfelügyelettől kezdve a feketemunkán át egészen a bűnözésig. A kilencvenes években elterjedt volt az adóelkerülés, csencselés, az ezredforduló utáni eredményeket pedig a 2008-as világgazdasági válság ismét elrontotta.

A BOLHAPIACI DILEMMA

A szürkegazdaság elburjánzása miatt kialakuló tisztességtelen verseny, a lakosság alacsony vásárlóereje és a túlzott adminisztráció nehezíti meg leginkább a szerbiai vállalkozók működését – derült ki egy régebbi felmérésből. Lehetséges, hogy a helyzet javult valamelyest, de nyilván még mindig ezek a legfőbb gondok.

Szerbiában a szürkegazdaság nem csupán az adóeltitkolás formájában ismerhető fel. Gyakran adótartozások és adócsalás formájában találkozhatunk vele. Ilyenkor a vállalatok bejelenthetik ugyan az állammal szembeni kötelezettségeiket, de végül mégsem törlesztik azokat, különféle módon kerülve el a megfizettetést. Egy időben dívott a fantomcégek által történő adóelkerülés, amikor a vállalkozás illetékeseit nem lehetett megtalálni, a szövevényes jogi hézagok és a törvények hiányosságai miatt a cég vagyona beazonosíthatatlanná vált.

Az adóhivatal adatai alapján a legtöbb adóeltitkolást a kereskedelmi forgalom területén követték el, a nyilvántartottaknak valamivel több mint a 41 százalékában az áruforgalmazás területén történt. Az adóhivatalt egyébként a Nemzetközi Valutalappal megkötött megállapodás is arra kötelezi, hogy növeljék az adómegfizettetés hatékonyságát, illetve hogy vissza kell szorítani a szürkegazdaság részarányát. Tavaly egyébként az adóhatóság operatív csoportjának 250 fantomcéget sikerült lefülelni. Sokan nevetségesnek tartják, hogy a csencselőket hibáztatják a tisztességtelen konkurencia miatt. Tény azonban, hogy a csempészet miatt milliós bevételektől esik el az államkassza. A többnyire Magyarországról ilyen módon behozott élelmiszerek értékét évente egymilliárd euróra becsülik. A szürkegazdaság egy olyan szegmenséről van szó, amely kellemetlen dilemmák felvetésére ad lehetőséget. Gyakran olyanok foglalkoznak illegális értékesítéssel, akik más módon képtelenek lennének egzisztenciát teremteni maguknak és a családtagjaiknak, hiszen nem nagyon van munkalehetőség. A legfrissebb adatok szerint az első negyedévben a GDP 1,9 százalékot esett, ami éves szinten is egyelőre negatív növekedést jelent.