Vészjelzésnek nevezte Európa számára a lengyelországi elnökválasztás eredményét a Corriere della Sera. A legnagyobb olasz napilap szerint a „nacionalista” Andrzej Duda győzelme az Európai Unióval történő együttműködést is veszélyeztetheti. A Corriere szerint a Varsóban bekövetkezett fordulat, a Nagy Britannia és Magyarország által Európára gyakorolt nyomással együtt, súlyosbítja az uniós egység válságát. A balközép La Repubblica a lengyel elnökválasztás és a spanyol helyhatósági választás eredményét, valamint a görögországi „káoszt” az Európán végigsöprő „populista hullámnak” nevezi. A torinói La Stampa kommentárja szerint Duda deklarált példaképe Orbán Viktor, aki szintén „szálkának számít Európa szemében.” Az Il Sole24Ore gazdasági napilap a spanyol euroszkeptikus baloldal és a lengyel nacionalista jobboldal győzelmét ellentétes európai szeleknek nevezte, amelyek azonban mind ugyanazt, vagyis „más Európát” kérnek.
A francia napilapok szerint Duda megválasztása a populista jobboldal visszatérését jelentheti a hatalomba, de az még kérdés, képes lesz-e az egész nemzetet képviselő politikussá válni vagy pedig a Jarosław Kaczyńskinak, az ellenzéki párt elnökének a bábja lesz. A Le Monde szerint az igazi változás a gazdaságban és a külpolitikában akkor következhet be, ha az őszi parlamenti választásokat is megnyeri az ellenzék, amelynek javaslatai egyébként az „ultrakonzervatív” Orbán Viktor által Magyarországon megvalósított programra emlékeztetnek.
A holland De Telegraaf úgy látja, hogy Duda váratlan győzelme nemcsak politikai földindulást jelent, hanem a Donald Tusk volt kormányfőre, az Európai Tanács jelenlegi elnökére mért csapást is. „Az EU-nak gondokat okozhat Duda választási sikere”, amely konzervatív pártjának, a PiS-nek az őszi parlamenti választásokon való győzelmét harangozhatja be. „Egy nacionalista kormány megsemmisítheti Tusk politikáját, aki éppen azon fáradozik, hogy megerősítse Lengyelország szerepét az EU-n belül” – figyelmeztetett a holland újság.
Duda elnökké választása lényegesebb változásokat hozhat a lengyel politikában, mint azt sokan feltételezik – vélekedtek a cseh lapok. Választási jelszavai és kampánya ellenére nem várható, hogy a pragmatikus Duda a jövőben élesebb orosz-, illetve EU-ellenes politikát folytatna – írta a Mladá Fronta Dnes című liberális napilap. „Lengyelország az új elnök vezetése alatt azonban valószínűleg még kiszámíthatatlanabb lesz, mint eddig volt. Ha azonban Lengyelországban, és általában a világban, valódi változásra kerül sor, akkor az nem Dudától fog kiindulni, hanem a Kreml jövőbeni területi igényeiből”.
A konzervatív Lidové Noviny megállapítja: várható, hogy Lengyelország ezentúl már nem lesz a Nyugat kedvence. A visegrádi csoport is problémával találja magát szembe, mert nem lesz igazi vezetője. A PiS-nek ugyanis nincsenek vezető ambíciói a V4-ben. A kérdés tehát az, ki jön most a lengyel Tusk–Sikorski-éra után. „Történelmi szempontból Magyarország kínálkozna, csakhogy Orbán Viktor Kaczyńskitől átvette a többi európai vezető körében legkevésbé kedvelt politikus szerepét” – mutat rá a lap jegyzetírója, úgy vélve: a lengyelek várható háttérbe lépésével az egész Visegrádra is alkony vár, mert a vezetésre nincs igazi trónkövetelő.
Duda nem úszik majd a fősodorban, talán elrontja Lengyelország jó hírét Európában, de lényegesen nem befolyásolja a politikát – írta a Sme liberális pozsonyi napilap. A lap kommentátora szerint: bár Komorowski kampányával és államfői működésével kiérdemelte a távozást az elnöki palotából, ez még nem jelenti azt, hogy a két táborra szakadt Lengyelország fele nem sír majd utána. Duda „két paraszthajszállal jobban nemzeti konzervatív, mint az egészséges volna”, ráadásul gazdasági populista, ennek következtében várhatóan ismét kiújul az a fajta állóháború, amelyre Tusk kormányfősége és Kaczyński elnöksége idejéből emlékezhetünk.
A Nyezaviszimaja Gazeta a magyar kormány Oroszország-politikájával hasonlítja össze Duda külpolitikai irányvonalát. Az orosz lap elemzése szerint a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök „de facto viszonylag független Oroszország-politikát képvisel az EU-n belül, de Duda és pártja jövőbeni politikája esetében Oroszországnak nem érdemes az orbánista pragmatizmusra számítani. Az új lengyel államfő ugyanis következetesen támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat”.
Hasonlóan vélekedett Szergej Utkin, az Orosz Tudományos Akadémia helyzetelemző központjának munkatársa is. A kutató a lengyel vezetéstől Oroszországgal kapcsolatosan keményebb hangnemre számít, ám hozzátette, minthogy Lengyelországban a kormánynak van kulcsszerepe, minden a parlamenti választásoktól függ. Azokon nagy küzdelem várható Andrzej Duda és Bronisław Komorowski pártja között.
|
Lengyelország már nem a stabilitás földje Londoni pénzügyi elemzők szerint a piacok teljesen váratlan, „tektonikus erejű” politikai átrendeződésként élik meg a lengyelországi elnökválasztás eredményét, és ez várhatóan a kockázatok átárazásához vezet. A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai tegnapi helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, hogy a konzervatív Andrzej Duda győzelmével szertefoszlott az eddigi piaci közfelfogás, hogy Lengyelország a stabilitás földje. Az RBS szerint hirtelen teljesen nyitottá vált az őszi parlamenti választások eredménye, és ennek nyomán megnőtt a valószínűsége annak, hogy a két nagy párt, a PiS és a kormányzó Polgári Platform (PO) populista ígérgetésekbe fog, ami viszont megterhelheti a befektetési környezetet.
|
