Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia diplomáciai képviselete május 21-én regionális gázszállítási együttműködésről állapodott meg. Még aznap aláírta a négy külügyminiszter Rigában azt a megállapodást, amelynek értelmében összekötik a gázvezetékrendszereiket. Brüsszeli diplomata források szerint a különböző országokból érkező gázvezeték elkerüli Szerbiát, a szerb–bolgár vezeték megépítése viszont lehetőséget nyújtana arra, hogy Szerbia az új vezetékre kapcsolódva hozzájusson bizonyos mennyiségű gázhoz. A tervek szerint Keleti Körívnek keresztelt új, 1274 km hosszú gázvezeték építése 2018-ban kezdődik. A földgázt adó országok között emlegetik Azerbajdzsánt, Türkmenisztánt, Irakot, Ciprust és Oroszországot.
Európai és amerikai elemzők ugyanakkor megállapították, hogy Oroszország kitartóan törekszik a nagy kapacitású Török Áramlat megépítésére. Határozottan ellenzi a tervet az Európai Bizottság és sok európai uniós ország, akik az Azerbajdzsánból induló Déli Vezeték mellett kardoskodtak. Az azerbajdzsáni gáz Törökországon áthaladva a transzadriai és egyéb tervezett gázvezetékeken keresztül érkezne Európába. A brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja szerint az EU északi tagállamai az orosz földgáztól való függőséget akarják csökkenteni. Ez irányú törekvéseik miatt nehezen elképzelhető, hogy beleegyezésüket adnák a Görögországon keresztülhaladó vezeték kiépítéséhez, így a gáz Macedónián és Szerbián keresztül érkezne az EU-ba.
Az orosz kormány május elején jóváhagyta a gázvezetékrendszer megújított fejlesztési tervét, amelybe bekapcsolták a Török Áramlatot is, amely a tervek szerint a Fekete-tenger alatt 660 kilométer hosszan, az eredetileg Déli Áramlatnak tervezett útvonalon fektetnék le Törökország európai partvidéke irányába. 250 kilométer hosszan új útvonalat alakítanak ki Törökország területén. A Gazprom a görög–török határon gáztározót is kialakítana, ahonnan Moszkva szerint a dél- és közép-európai uniós országok továbbvihetnék az orosz gázt. A Török Áramlat tervéhez Görögország is csatlakozott.
Kudarcra van ítélve a Török Áramlat, fejtette ki magvas véleményét Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis nevű szaktanácsadó cég vezetője a Forbes orosz kiadásában közzétett írásában. Korcsemkin felidézte, hogy egy április közepén Berlinben megtartott konferencián az orosz energiaügyi miniszter és a Gazprom vezetője kijelentette: nem hosszabbítják meg az Ukrajnával kötött tranzitmegállapodást 2019 után, a balkáni és dél-európai országoknak a török–görög határtól kell majd elszállítaniuk az orosz földgázt.
Korcsemkin, aki a volt szovjet köztársaságokat tömörítő Független Államok Közösségének egyik vezető szakértője, úgy ítélte meg, hogy senkinek nem kell építenie semmit, mert a Török Áramlatból nem lesz semmi. Egyrészt zsákutcába jutottak a török–orosz gázártárgyalások, a török hatóságok visszatartják a gázvezeték építéséhez szükséges engedélyeket. Másrészt meg kellene találni a finanszírozáshoz szükséges forrásokat, ami már a Déli Áramlattal kapcsolatban sem sikerült.
Oroszországnak óvatos külpolitikát kellene folytatnia, mert azok a vállalatok, melyek képesek tengerfenéken húzódó vezeték építésére, az Egyesült Államokban, az EU-ban és Svájcban vannak bejegyezve – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ha meg is épül a vezeték, még akkor sem biztos, hogy az orosz földgáz el is jut a végfelhasználókhoz.
A gázvezetéken szállítandó évi 47 milliárd köbméter gáz nagyobb része Olaszországba irányulna. Az olasz vevő és a Gazprom közti szerződés előírja, hogy az orosz földgázt Olaszország északi határáig kell eljuttatni, a Gazprom álláspontja szerint ehhez viszont a vásárlónak kell megépítenie a szükséges vezetéket, ha pedig ezt nem teszi meg, az orosz cég szünetelteti a szállításokat. Ha azonban a Gazprom csökkenti olaszországi exportját, az Egyesült Államok megakadályozhatja, hogy az orosz gázipari cég pénzhez jusson az amerikai bankrendszeren keresztül. Az amerikai kongresszus ugyanis tavaly olyan törvényt fogadott el, ami feljogosítja az elnököt arra, hogy szankciókkal sújtsa a Gazpromot, ha csökkenti a NATO-tagállamokba, Grúziába, Moldovába és Ukrajnába irányuló gázexportját.
