2024. május 7., kedd

„Senki még nem értesített hivatalosan”

Nikola Selaković: Šešelj kiadatására csak legvégső esetben alkalmazzák a letartóztatást

Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnökének még mindig nem kézbesítették a hágai törvényszék döntését, ugyanakkor a szerb végrehajtó hatalom sem szólította fel, hogy vissza kell térnie Hágába – legalábbis ezt állítja az SZRP elnöke.

– Még nem kaptam semmilyen levelet, ha megkapom, eleget teszek a felszólításnak. A végrehajtó hatalomból senkivel sem vettem fel a kapcsolat és nem is szándékozom, csak az igazságügyi hatóságok felszólításának engedelmeskedem – nyilatkozta Šešelj az újságíróknak tegnap Belgrádban az Igazságügyi Palota előtt, ahová tanúként idézték be a párttagja, Nemanja Šarović ellen, a 2012-ben történt EU-, NATO- és koszovói zászlók égetése kapcsán folytatott perbe. Šešeljt kérdezték arról is, hogy véleménye szerint a kormány miként fog eljárni a törvényszék követelése kapcsán. Elmondta: – Ők azt szeretnék, ha én visszamennék Hágába és emiatt a polgároktól nem érkezne kritika. Ez lehetetlen, mert önként nem megyek Hágába – hangsúlyozta.

Nikola Selaković igazságügyi miniszter a SZRTV tévéműsorában tett szereplésekor kijelentette, elmúltak azok az idők, amikor az embereket, a törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, mint a postai csomagokat Hágába küldözgetik. Kiemelte, Szerbia jogállam és rendelkezik olyan törvénnyel, ami a törvényszékkel való együttműködést szabályozza.

– Tiszteletben tartjuk ezt a törvényt, és figyelembe vesszük Šešelj úr, mint vádlott minden jogát, a védekezésre való jogával együtt. Belgrád, illetve a Szerb Köztársaság saját törvényekkel, pontosan megfogalmazott törvényes eljárásokkal rendelkezik, amit Szerbia szervei tiszteletben fognak tartani – mondta Selaković.

A miniszter elmondta, a törvényszék kézbesített döntését eljuttatják majd az illetékes szervekhez, és a letartóztatás, amire a törvény is lehetőséget nyújt, csupán egy azon módszerek közül, amely által a vádlott Hágába kerülhet, ám ez a legutolsó, amit alkalmazni szeretnének.

– Hogy valakit le lehessen tartóztatni, ehhez jogi feltételek létezésének megállapítása szükséges, ám ez nem a kormány, nem is az igazságügyi minisztérium feladata, hanem Szerbia igazságügyi szerveié – mondta Selaković. Szavai szerint az ország jogrendjében nem létezik egyetlen eset sem, amikor a közigazgatási, végrehajtó, illetve adminisztrációs hatóságok hozzák meg kizárólagosan a kiadatásról a döntést, legyen szó a nemzetközi bíróságról, büntetőjogi bíróságról, vagy más államról. Mint mondta, csupán az utolsó szó jogát élvezi az igazságügyi miniszter, amennyiben az igazságügyi szervek szerint megvannak az ehhez szükséges jogi feltételek.

Nemanja Šarović, a Szerb Radikális Párt elnökhelyettese ellen bűnvádi eljárás indult, miután 2012-ben a brüsszeli megállapodás aláírására sor került, tiltakozásként EU-, NATO- és koszovói zászlót égetett. Őt 2013-ban állították elő, amikor ő kijelentette, nem érzi magát bűnösnek a megjelölt vádakban. A meghallgatás folytatására tegnap került sor az Igazságügyi Palotában, amikor Vojislav Šešelj kijelentette, a zászlóégetésre 2012 novemberében Hágából ő maga adott utasítást telefonon.

– Šarović a bűncselekmény és a párt fegyelmi eljárásával vívódott, amennyiben nem teljesíti az utasításaimat. Jobb, hogy a büntetőjogi eljárás megkockáztatása mellett döntött, mint hogy a fegyelmi eljárást választotta volna – emelte ki Šešelj, majd hozzátette, hogy a tegnapi meghallgatáson „kidobták a tárgyalóteremből, mert őt a bírák nem kedvelik”.

– Abban a döntésben, amelyben Vojislav Šešeljt humanitárius okokra hivatkozva szabadlábra helyzeték, a vádlott emberi jogaira utalnak, és azt mondták, az egyik alapvető oka, hogy őt kiengedték, az előzetesben tartásának nem normális időtartama, ugyanakkor ki szeretném hangsúlyozni, a szabadlábra helyezés is majdnem feltétel nélküli volt – mondta az igazságügyi miniszter. Szerinte az egyedüli feltétel az volt, hogy Szerbia nem adhatja vissza Šešelj útlevelét.

A hágai törvényszék Fellebbviteli Bizottsága Vojislav Šešelj letartóztatását és kiadatását kéri. Az igazságügyi minisztériumnak elküldött levelében kiemelik, hogy Šešelj egészségügyi állapota nem akadályozhatja meg a Scheveningenbe való visszatérését, hiszen visszatérésével nem romolhat az állapota. Hágai kiadatásának időpontját május 26-ára tűzték ki, illetve az ezt követő legalkalmasabb időpontra. A Fellebbviteli Bizottság azt is kérte, hogy a kiadatást szolgálati kíséret kövesse Szerbiából Hollandiába. A szállítási költségeket a törvényszék állja.