Hivatalosan is bekerült a brit EU-tagság sorsáról döntő népszavazás tervezete a kormány idei törvényalkotási programjába. Azt követően, hogy a Konzervatív Párt megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, II. Erzsébet királynő tegnap ismertette a Lordok Házában az új kormány főbb törvénytervezeteit. A tervezet elfogadása biztosra vehető, mivel a minap a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt is jelezte, hogy megszavazza a referendum törvényjavaslatát.
David Cameron miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha pártja a választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e. A királynő által ismertetett kormányprogram ezt hivatalosan megerősítette, azzal a szándékkal együtt, hogy a referendum előtt a kormány újratárgyalja Brüsszellel Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét.
A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. Emellett ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi uniós tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagok a mostani szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
Cameron nemrégiben, egy üzleti rendezvényen felszólalva alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Cameron kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez „tökéletes helyzetbe” hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
Az egyelőre nem ismert, hogy az EU-referendum szavazólapján pontosan hogy hangzik majd a kérdés, de a BBC és a Financial Times értesülései alapján a választóknak valószínűleg arra kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „maradjon-e”. Egy korábbi képviselői indítvány szerint a kérdés úgy hangzott volna, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja „legyen-e”, de a választási bizottság a Financial Times értesülése szerint ezt félreérthetőnek találta, mivel a testület érvelése szerint nem mindenki tudja feltétlenül, hogy az ország már az EU tagja.
Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz. A csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók több mint kétharmados többséggel támogatták.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint jelenleg a britek 45 százaléka voksolna a maradásra, 33 százalék pedig az ország EU-ból való kiválását támogatná.
Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek tegnapi előrejelzése szerint a kormány nem várja meg a 2017 végén megjelölt határidőt az EU-tagsági népszavazással. Legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a referendumot már a jövő év derekán megtartják, mivel ezzel minimálisra csökkenthetők a bizonytalanságból az üzleti beruházásokra háruló negatív hatások, emellett így elkerülhető, hogy a brit referendum „összeakadjon” a 2017-ben esedékes franciaországi és németországi választásokkal.
