Fölényesen nyerte május elején a parlamenti választást David Cameron brit miniszterelnök pártja. Így egyedül kormányozhat a továbbiakban, de nem lesz könnyű dolga. Sőt, megannyi problémával kell megbirkóznia, miközben a választóknak azt is meg kell magyaráznia, hogy miért lesznek kormányzati megszorítások. Ezekről a népszerűtlen intézkedésekről, persze, csak elvétve esett szó a kampányban.
Márpedig a beígért gazdasági növekedés, a kilátásba helyezett 100 milliárd font (141 milliárd euró) értékű állami (presztízs)beruházások, az ország érdekeit szem előtt tartó pénzügypolitika folytatása vagy az adóelkerülés elleni küzdelem mellett a jövőben „nadrágszíjmeghúzásra” is fel kell készülni. A kormányzó Konzervatív Párt ugyanis ígéretet tett a költségvetési hiány erőteljes csökkentésére. A Cameron-kabinet ezért arra készül, hogy az idén, de legkésőbb jövőre rendbe teszi a pénzügyeket.
A toryk azt tervezik, hogy már a 2017–2018-as pénzügyi évre megszüntetik az államháztartás hiányát, 2019-től pedig többletbevételekre számítanak. A nagyarányú és sietős deficitcsökkentést több szakember irreálisnak tartja.
Abban viszont mindenki egyetért, hogy az uniós társországokból érkezők munkavállalásának és letelepedésének (vagyis a bevándorlásnak) a szigorítása gyors lesz.
A konzervatívok elnökeként Cameron áprilisban azzal biztatta a választókat, hogy pártja győzelme esetén az EU-ból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos munkaviszony után juthatnak hozzá a brit jóléti ellátások teljes köréhez. Korábban az uniós bevándorlók szinte azonnal jogosultakká váltak a segélyekre, családi pótlékra és egyéb szociális juttatásokra. Cameronék ezentúl a biztos angol nyelvtudást is megkövetelnék, különösen azoktól, akik az egészségügyben akarnak dolgozni.
A fő célkitűzés az, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célország legyen. London ezért első lépésben bűncselekménnyé nyilvánítaná az olyan bevándorlók munkavállalását és foglalkoztatását, akiknek nincs tartózkodási jogcímük a szigetországban.
A brit kormányfő közölte: az EU és London viszonyának átalakításáról tervezett tárgyalásain követelni fogja Brüsszeltől az uniós tagországokból érkező munkavállalóknak járó szociális ellátások szabályainak a módosítását. Ezzel a migráció csökkentését akarja elérni.
Brüsszel gyanakodva figyeli a készülő változásokat, hiszen a munkaerő (személyek) szabad áramlása az egyik legfontosabb uniós alapjog. A többi tagállam beleegyezése nélkül nem lehet csak úgy megváltoztatni, ráadásul uniós szerződések és törvények módosítását igényli.
London mielőbb egyeztetne Brüsszellel, hogy a nézeteltéréseket tisztázzák, illetve hogy újratárgyalja a viszonyát az EU-val. Amint ez megtörténik, Cameron népszavazást írna ki (legkésőbb 2017 végéig), amelyen a britek – az unióval kialakított új viszonyrendszer ismeretében – eldönthetnék: elhagyják-e a közösséget, vagy nem.
Az üzleti szféra – az egységes belső piac előnyei miatt – maradna az EU-ban. A cégvezetők csaknem kétharmada újratárgyalná a tagság feltételeit, de abban is egyetért, hogy a kilépés ártana az országnak.
A tagságot pártolók szerint a kilépést szorgalmazók nem kínálnak valódi és működőképes alternatívát.
