Pénteken Palicson elkezdődött a Magyar Nemzeti Tanács hagyományos jogi tanácskozása. A kétnapos rendezvény során a résztvevők ezúttal az Európai Unió és Szerbia, illetve a csatlakozási folyamat kontextusában hallhattak előadásokat a nyelvi jogokról, a nemzeti kisebbségek védelméről, a regionális együttműködésről, valamint a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetekről. Az ünnepélyes megnyitót Buhajla József, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának vezetőkonzulja is megtisztelte jelenlétével.
A kisebbségi léthelyzetben leginkább a nyelv fejezi ki a nemzeti jelleget, hangsúlyozta Hajnal Jenő (Fotók: Molnár Edvárd)
Bár évente csak egyszer találkoznak, minden alkalommal ott folytatják, ahol előzőleg abbahagyták – üdvözölte a résztvevőket dr. Beretka Katinka egyetemi tanársegéd, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, aki a szervezésért volt felelős, mondván, hogy örömmel tölti el a sok-sok visszatérő érdeklődő. A tanácskozás egyik célja az, hogy a vajdasági jogászok magyarul hallgathassanak tartalmas előadásokat, így elmélyítve a mindennapi szakterminológiát, emelte ki Beretka.
Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke köszöntőjében kifejtette: az idei tanácskozás valójában arra keresi a választ, hogy a napjainkban felgyorsuló változások hatására milyen alkalmazkodási modellek jelenhetnek meg a vajdasági magyar nemzeti közösség 1918-at követően bekövetkezett széttagoltságában. A kisebbségi léthelyzetben leginkább a nyelv fejezi ki a nemzeti jelleget, hangsúlyozta Hajnal. „Ezért maradhatott napjainkig közösségi stratégiánk alapelve, hogy mindenekelőtt az anyanyelvi kultúra elsajátításának a lehetőségét kell megteremteni, és csak azután kerülhet sor a környezetünkben létező egyéb kultúrákkal való ismerkedésre” – mondta.
A nyelvi és kulturális sokszínűség védelme az EU-ban – erről szólt dr. Juhász Hajnalka előadása, aki közigazgatási tanácsadó Magyarország igazságügyi miniszteri kabinetjében. A szakember azzal is foglalkozott, hogy mit várhatnak el a csatlakozás folyamatában lévő Szerbia nemzeti kisebbségi közösségei a hivatalos nyelv- és íráshasználat, illetve a nemzeti kisebbségek védelmének tekintetében. Az EU-ról szóló szerződés 2. cikkelye kimondja az alapvető emberi méltóság tiszteletben tartását és említi a kisebbséghez tartozó személyek jogait. Magyarország annak idején sok mindent megtett – sajnos sikertelenül – annak érdekében, hogy a kisebbséghez tartozó személyek jogai mellett a szerződésben a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogai is helyet kapjanak, taglalta Juhász Hajnalka.
Az, hogy EU-ról szóló szerződésbe nem került bele a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogai megfogalmazás, számtalan problémát vet fel az EU jogi szabályozásában, például azt, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek számára kizárólag egyéni jogokat biztosít, kollektívakat nem, magyarázta a pénteken elkezdődő jogi tanácskozáson dr. Juhász Hajnalka.
– Az EU mai napig adós azzal, hogy meghatározza, mit is jelent nemzetközi jogi szempontból számára a kisebbség megfogalmazás. Az EU működéséről szóló szerződés 3., 4., 5. és 6. cikkelyei, amelyek az unió hatáskörét határozzák meg arra vonatkozóan, hogy milyen területeken alkothat jogszabályokat és milyeneken nem, nem tartalmazza a kisebbségek kérdéskörét, ezért az EU a kisebbségvédelem területére vonatkozóan a mai napig nem fogadhat el horizontális jogalkotási aktusokat. Hogy ez miért probléma, az például a szlovák nyelvtörvény példáján mutatható be. Számtalanszor felmerült már, hogy Magyarország miért nem lép fel hatékonyabban a szóban forgó nyelvtörvény kapcsán az EU-ban. Azért nem, mert a nemzeti kisebbségek kérdésköre tagállami szabályozásban maradt. A nemzeti kisebbségek védelmét és nyelvi jogainak tiszteletben tartását illetően a csatlakozási folyamat alatt és a csatlakozás lezárultát megelőzően lehet előrelépést elérni. Amikor egy állam csatlakozik az unióhoz, az ilyenfajta elvárás és utólagos ellenőrzési mechanizmus már nemigazán érvényesül. Az is érdekes, hogy például az EU Alapjogi Chartája tartalmazza a nyelvi és nemzeti kisebbségek diszkriminációjának tilalmát, de ez az EU számára nem teremt új hatáskört. Az EU egyszerűen fél előrelépést tenni a nemzeti kisebbségek kérdéskörében. Fél attól, hogy ebben a témában egyértelmű szabályozást adjon a tagállamok számára. Magyarországnak pillanatnyilag nincsenek az EU-ban szövetségesei, akik kiállnának mellettünk a nemzeti kisebbségvédelem témájában, vagyis esetleg csak Lengyelország. Ámde van valami, ami mégis reményt ad arra, hogy elősegíthetjük a nemzeti kisebbségek védelmét. Folyamatban van az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez – az emberi jogok legszélesebb alapjogi katalógusa – való csatlakozás. Az egyezményhez az EU valamennyi tagállama csatlakozott, most már csak az EU-nak kell ezt jogi személyként megtennie. Ha lezárul ez a csatlakozási folyamat, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának maga az EU veti magát alá, és nem a tagállamok – taglalta Juhász Hajnalka.
A magyar igazságügyi miniszteri kabinet munkatársa arról is szót ejtett, hogy a vajdasági autonómia nagy elismerésnek örvend, az EU-ban és az Európa Tanácsban egyformán érdeklődnek iránta, fontos és sikeres dolognak tartják. Ezért kellene minél gyakrabban bemutatni az EU-nak a vajdasági autonómiamodellt, aláhúzva, hogy működőképes, hiszen az EU azért fél az autonómia témájáról beszélni, mert sokan a szeparatizmussal egyenlítik ki, emelte ki Juhász Hajnalka, aki a továbbiakban a 23-as tárgyalási fejezethez tartozó akcióterv részét képező kisebbségi akciótervről is szót ejtett.
Vukašinović Éva, dr. Kardos Gábor és dr. Juhász Hajnalka előadásaival kezdődött a konferencia
Szerbiának év végéig kell elkészítenie a kisebbségi akciótervet, amely a szakember szerint érdemben nyújt mozgásteret a nemzeti kisebbségek számára, ezért ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Ebbe az akciótervbe kell integrálni a vajdasági magyarság elképzeléseit, hiszen a csatlakozást követően az EU-t ez a kérdéskör valós mélységeiben nem igazán érdekli, fűzte hozzá Juhász Hajnalka.
A tanácskozás folytatásában dr. Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának tagja tartott előadást a több mint 60 regionális és kisebbségi nyelvet számláló nyelvi chartáról, amelynek Szerbia is aláírója.
A résztvevők ezt követően Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes beszámolóját hallgathatták meg a jogvédő egyik aktuális kutatásáról, amely arra kívánt választ adni, hogy hogyan érvényesül a hivatalos nyelvhasználat a tartományi közigazgatási szervekben. 13 titkárságot vizsgáltak felül, elsősorban a munkahelyi besorolásokat. Kiderült, hogy a 13 titkárság közül csupán ötben szabták meg bizonyos munkahelyek feltételeként valamelyik kisebbségi nyelv ismeretét. Ami a magyar közösséget illeti, a titkárságokon 77 magyar nemzetiségű személyt alkalmaznak, ez 6,38 százalékos arány, ami a magyarok vajdasági számarányához képest – 13 százalék – alulreprezentáltságot jelent.
A későbbiekben dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár Kisebbségvédelmi standardok kialakítása az EU csatlakozás folyamatában, dr. Beretka Katinka A normatív hatáskörmegosztás változatai egyes európai uniós tagállamokban címmel tartottak előadást, dr. Várady Tibor akadémikus moderálásával pedig a doktoranduszpanelt tartották meg.
