Lényegbeli változások nem, de változások igenis történtek, fogalmazott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, miután bejelentette, hogy csütörtökön este bizalmi szavazáson megerősítették elnöki pozícióját, Varga Lászlót felmentették alelnöki tisztségéből, és újraválasztották a 17 tagú pártelnökséget. Az elnök szerint a VMSZ azért maradhatott fenn az elmúlt 21 évben, mert nyitott volt a párbeszédre, és lehetőséget adott az eltérő nézőpontot képviselő párttagoknak az álláspontjuk képviselésére. Hozzátette, hogy a VMSZ mindig is olyan párt volt, amely egyesített, nem pedig széthúzott.
Pásztor: A VMSZ nem kíván beleszólni egyetlenegy sajtóorgánum szerkesztésébe sem (Fotó: Molnár Edvárd)
– Ez tartott bennünket életben. Ebben az értelemben semmi új nem történt, és nem is fog történni. Az különbözteti meg a politizálást a politizálgatástól, hogy a beszélgetések, viták és tárgyalások után olyan döntések születnek, amelyek kötelező érvényűek – mondta Pásztor István, hangsúlyozva, hogy a párt továbbra is a felelősségteljes politizálás útján halad tovább.
Szavai szerint az elmúlt huszonegy évben sok alkalommal, s most is olyan időket élünk, amikor a kedélyek fel vannak korbácsolva, és az ilyen nehéz időkben nehéz a napi ügyeket vállukon vinni, megérteni és megoldani őket, de mivel ilyenkor felerősödnek a különbségek is, az állásfoglalások képviselete is erőteljesebbé válik. Hozzátette, hogy közgyűlésre készülve ezek az ügyek mindig felfokozódnak, de a tárgyalások végére mindig megszületnek a döntések, a tevékenységekre vonatkozó elhatározások, a programok, valamint az azokhoz rendelt személyek, intézmények és szervezetek. A VMSZ elnöke szerint a legutóbbi kongresszus után nem csillapodtak le ezek a feszültségek, sőt a párt egyes tisztségviselői olyan módon vállaltak szerepet a közéletben, amely a VMSZ számára nem elfogadható, nem tipikus és nem pártszerű.
– Mindez bizalmi válsághoz vezetett. Erről tárgyaltunk az elmúlt hetekben, napokban, és végül a többség döntése értelmében a VMSZ Tanácsa rendhagyó döntéseket hozott. Nem gyakorlat ugyanis, hogy másfél hónappal a tisztújító közgyűlést követően az elnök bizalmi szavazást kér saját maga ellen, a tanács felmenti a három alelnököt, valamint a négyéves mandátum lejárta előtt az elnökséget is, amely után új választást rendel el. Én megtettem. Mindezt azért tartottam fontosnak, hogy a dilemmákkal kapcsolatban egyértelmű döntések szülessenek, hogy a kialakult elképzelések megerősítést nyerjenek, és hogy befejezzük az önmarcangolást, az önpusztítást – mondta a VMSZ elnöke.
Beszámolója szerint miután a bizalmi szavazáson a 46 résztvevő tanácstag közül 45 támogató szavazattal és egy kitöltetlen szavazólappal megerősítették pozícióját, indítványára felmentették a három alelnököt és az elnökséget. A volt alelnökök közül Kovács Elvirát és Fremond Árpádot javasolta újra alelnöknek, Varga László helyett pedig Ceglédi Rudolfot választották meg alelnöknek. A pártelnök elmondta, azért nem javasolta újra Varga Lászlót, mert az elmúlt időszakban olyan – nem politikai, hanem együttműködési jellegű – események történtek, melyek miatt megrendült a bizalma benne.
– Ettől függetlenül Varga Lászlót továbbra is a közösség és a tanács fontos és értékes tagjának, valamint fontos parlamenti képviselőnek tartom – hangsúlyozta Pásztor.
Az elnökség 17 tagjának megválasztásáról beszélve a VMSZ elnöke megjegyezte, hogy Varga ezt követően nem vállalta a jelölést, Lovas Ildikó jelöltként a hatodik helyen végzett, de rögtön lemondott a mandátumáról, az alapító tagok közül pedig Józsa László nem jutott be a testületbe.
– Mindettől függetlenül azt remélem, hogy a megszületett döntéseket tiszteletben tartva, újra azokkal az ügyekkel foglalkozhatunk, amelyek fontosak a közösség számára – mondta a VMSZ elnöke, megjegyezve, hogy az elmúlt másfél hónapban számtalan olyan dolog történt, amely miatt fegyelmi eljárást indíthattak volna egyes párttagok ellen, mégsem tette meg, mert mint megjegyezte: – Nehéz időkben több türelemre és megértésre van szükség, de a VMSZ-nek ezentúl pártszerűen kell viselkednie, a döntések mindenki számára kötelező érvényűek.
Újságírói kérdésre, hogy Varga Lászlót azért mentették-e fel, mert kiállt a Magyar Szó tiltakozó munkatársai mellett, Pásztor azt felelte, hogy nem, majd a sajtószabadságról szóló megnyilvánulásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a jelenséget a saját maga és a VMSZ részéről is méltánytalannak tartja.
– Mindez olyan képzetet kelt, mintha itt hárman-négyen aggódnának a sajtószabadságért, és ők volnának a letéteményesei annak, míg mi mindannyian valami mást képviselnénk. Ez eddig sem volt így, és ezután sem lesz. A VMSZ nem kíván beleszólni egyetlenegy sajtóorgánum szerkesztésébe sem, nem akar ezzel kapcsolatban mondatokat megfogalmazni, mert ezáltal megsértené a sajtószabadságot. A VMSZ egy politikai párt, amelynek – elsősorban ha kisebbségi – az a feladata, hogy a sajtóorgánumok működését, vagyis azok keretfeltételeit biztosítsa. Büszke vagyok arra, hogy a VMSZ az elmúlt két évtizedben a magyar sajtó vonatkozásában sikeres erőfeszítéseket tett – mondta Pásztor.
Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a szabadkai médiaházzal kapcsolatban a VMSZ-nek olyan határozott elképzelései vannak, amelyek az elkövetkező évtizedekre biztosítani tudják majd annak működési feltételeit. Kiemelte, hogy a VMSZ nem kíván azzal foglalkozni, hogy a sajtó hogyan szerkeszti meg az anyagát, hogy ki hányszor jelenik meg benne.
– Azt gondolom, hogy ennek megvan a maga intézménye, mechanizmusa, a döntéshozói és felügyelői, vagyis olyan rendszerbeli elemek, amelyek elvégzik a korrekciót, ha valami hiba csúszik a gépezetbe. Ez nem a mi feladatunk. Vissza kellene vinni ezt az egész ügyet az intézményes keretek közé, mert ha nem így történik, akkor csak rombolás lesz a vége – vélekedett a VMSZ elnöke.
Szavai szerint a VMSZ politikusai a közéletben ügyekkel, problémákkal foglalkoznak, amelyekkel kapcsolatban mindenkinek megvan a saját véleménye. Hozzátette, vannak jó ügyek és rossz ügyek, valamint ezekkel kapcsolatban vannak jó teljesítmények és rossz teljesítmények is.
– A sajtó feladata az, hogy mindezt megírja. A VMSZ feladata pedig az, hogy tisztségviselőivel az ügyekkel kapcsolatban annyi aktivitást bonyolítson le, hogy az látszódjon a sajtóban. Nem önmagunkkal kell foglalkoznunk, hanem az ügyekkel, vagyis olyan dolgokkal, hogy mi lesz a sorsa a Szabadkai Rádiónak, vagy mi lesz a napközisekkel, vagy mi lesz itt velünk ebben a városban – vélekedett Pásztor.
Napilapunk főszerkesztőjének megnyilatkozásaival kapcsolatban Pásztor nem kívánt nyilatkozni, mert mint kifejtette, ez nem az ő feladata, valamint ezzel kapcsolatban nem tartja magát kompetens személynek sem, mivel sem nem szerkesztőségi tag, sem nem alapító, a magánvéleményét pedig nem osztaná meg a nyilvánossággal.
