Bukása másfél éve még biztosnak tűnt, sőt népszerűsége is a mélyponton volt akkor még Helle Thorning-Schmidtnek. A dán szociáldemokrata kormányfő asszony azonban tegnap akár nyerhetett is pártjával az előrehozott parlamenti választáson, amelynek eredményét lapzártánk után ismertették.
Sikerült ugyanis kievickélnie a mély hullámvölgyből, így jó eséllyel vágott neki a voksokért folyó csatának, amelyet alighanem a 20 százaléknyi bizonytalan szavazó döntött el. A közvélemény-kutatások többsége ugyanis a győzelemre esélyes két pártcsoportosulás, a balközép koalíciót támogató és a vele szemben álló – Lars Løkke Rasmussen exkormányfő mögött felsorakozott – ellenzéki jobbközép erők, kiegyenlített küzdelmét vetítették előre. Akad azért több felmérés is, amely a jobboldal minimális győzelmét várja.
A szociáldemokraták az elmúlt négy évben bukdácsolva, nehézségekkel küszködve, ráadásul a kisebbségi kormány részeként vezették az országot. A belső torzsalkodás miatt a kabinet 2014 elején az összeomlás szélére sodródott, de végül megmenekült. A politikai viharokat súlyos gazdasági bajok is tetézték. Amikor Thorning-Schmidt négy éve átvette a miniszterelnöki tisztséget, Dánia mély válságban volt. Ebből az állapotból sikerült kivezetnie, lemondásokkal járó reformok árán. A népszerűtlen intézkedéseket sokan nem felejtették el, mások azonban dicsérik a gondok felszámolásáért. Amikor a miniszterelnök május végén bejelentette az idő előtti voksolást, külön felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság már jobb helyzetbe került az évtized elejére kialakult helyzethez viszonyítva.
Tavaly óta az ellenzék sokáig magabiztosan vezette a közvélemény-kutatások listáit. Az utóbbi időben azonban „elolvadt” előnye. Szakértők ezért mindkét tábort, a balközép kormányerőket és a jobboldalt is esélyesnek tartják a győzelemre. Az ellenzék sikerére viszont szinte senki nem mer előre inni, mivel minimális előnye egyik-másik felmérésben a statisztikai hibahatáron belüli.
Az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest ez már önmagában is rendkívül jó eredmény a kormány számára. A miniszterelnök népszerűsége 2015 elején kezdett növekedni. Sok támogatót szerezhetett (vissza) azzal is, hogy a kampányban jelezte: már nincs szükség megszorításokra. Helyettük inkább a beruházások és a gazdaság élénkítése következik, amihez 5,2 milliárd eurós fejlesztési programot ígért.
A dánok többségének azonban alighanem inkább a jobboldal gazdasági programja (főként a beígért adócsökkentés) tetszik, csakhogy Løkke Rasmussen ellenzéki vezetővel nem rokonszenveznek. Részben azért, mert kormányfőként (2009 és 2011 között) rossz fényt vetett rá, hogy családjával állítólag az adófizetők pénzén utazgatott és ruhákat is vásárolt magának.
