Életbevágóan fontos népszavazást tartottak tegnap Görögországban. A voksolás rendkívüli dilemma és kihívás elé állította a választókat, sőt az egész Európai Uniót. Pedig a görögöknek csak egy kérdésben kellett állást foglalniuk, aminek végeredménye lapzártánk után derült ki. A szavazás tétje az ország és a kormány sorsa, valamint az EU, illetve az euróövezet jövője.
Bármilyen eredmény született is, a gondokat nem oldja meg (Fotó: Beta/AP)
Sorsdöntő referendumon jutott túl Görögország, ahol a szavazók tegnap – a kormány indítványára – a hitelezők, vagyis az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi feltételeiről nyilvánítottak véleményt. Igaz, kissé megkésve. A hitelért cserébe elvárt új követelményeket tartalmazó ajánlat ugyanis már tárgytalan, hiszen a mentőprogram június 30-án lejárt. A vele kapcsolatos tárgyalások pedig – a kompromisszumképtelenség, majd Athén bojkottja miatt – néhány nappal korábban megszakadtak, eredmény nélkül értek véget.
Az EU–IMF-páros eredetileg további reformokhoz (a lakosságot is érintő megszorításokhoz) kötötte a hitelcsomag utolsó részletének (7,2 milliárd eurónak) a folyósítását, de a szigorításokat ellenző görög kormány – tárgyalópartnerei megrökönyödésére – váratlanul előrukkolt a népszavazás ötletével. Az állam – az elmaradt hitel miatt – időközben jogilag csődbe került, képtelen finanszírozni saját tevékenységét, miközben a görög pénzintézeteket az EU jegybankja (ECB) hitelekkel tartja életben.
A kormány részben emiatt június 29-étől július 7-éig bezárta a bankokat, és tőkekorlátozásokat vezetett be. Ez rendkívül kellemetlenül érintette a lakosságot, mivel egy-egy személy – helyi kibocsátású bankkártyával – naponta legfeljebb 60 eurót vehet ki az ATM-automatákból.
BONYOLULT KÉRDÉS
Az ellenzék azzal vádolja az Alekszisz Ciprasz radikális baloldali miniszterelnök vezette koalíciót, hogy ilyen vészterhes időkben 120 millió eurót „tapsolt el” a referendumra. A kormány cáfol, s azt állítja: az egészet kihozta 20 millióból.
Cipraszék arra buzdították a 9,8 millió választásra jogosult állampolgárt, hogy utasítsák el a hitelezők ajánlatait, mert az ország nem bír el több „nadrágszíjmeghúzást”. Az ellenzék szerint viszont nincs más kiút a válságból, a megszorításokat is tartalmazó új reformok és Görögország biztonsága csak az EU-ban szavatolható, ezért IGEN-nel kell szavazni.
Prokópisz Pavlópulosz államfő és Ciprasz már délelőtt szavazott. A köztársasági elnök a voksolás után kijelentette: a végeredménytől függetlenül holnap egységes Görögországban kell élniük az embereknek.
Sokan bonyolultnak, sőt populista hangvételűnek minősítették a 72 szóból álló kérdést, amelyre csak IGEN (görögül: NAI), vagy NEM (OXI) választ lehetett adni, illetve bedobni a mintegy 19 000 szavazóurna egyikébe.
A NEM szavazatok mellett a legvehemensebben Ciprasz kampányolt, abban a meggyőződésben, hogy siker esetén jó pozícióban folytathatja a hiteltárgyalásokat, hazája marad az eurózónában, és minden úgy folytatódik, mintha mi sem történt volna. Brüsszel ennek az ellenkezőjét állítja, vagyis azt, hogy nagyon nehéz lesz újraindítani az egyeztetést.
Sőt, uniós politikusok azzal riogattak, hogy a NEM szavazatok sikere Görögország euróövezeti tagságának a megszűnéséhez, a Grexithez vezethet. Nem beszélve az olyan drámai következményekről mint az állam, a gazdaság és a bankrendszer összeomlása (a nemzetközi mentőprogram híján), aminek teljes katasztrófa lenne a vége.
Az IGEN válaszokat támogatók a hitelezőkkel való mielőbbi kiegyezésben reménykedtek, amitől az ország sorsának jobbra fordulását várnák. Ha a végén ez a tábor győz, valószínűleg távoznia kell a kormánynak. Az euróövezeti partnerek ugyanis aligha hinnék el, hogy ugyanaz a vezetés hajtja végre a reformokat, amely régóta nyíltan ágál ellenük.
MARAD A VÁLSÁG
Minden szakértő egyetért ugyanakkor abban, hogy a referendum nem oldja meg egyik napról a másikra a válságot. Ehhez haladéktalanul újra kell kezdeni a tárgyalásokat egy vadonatúj, immár a harmadik mentőcsomagról, de alighanem szintén új feltételekkel, amelyek hasonlóak lehetnek az EU legutóbbi ajánlatához.
Az idő sürget, hiszen az államkassza üres, s a bankrendszer működése, vagyis az, hogy a lakosság naponta hozzájuthat a 60 eurójához, kizárólag az ECB jóindulatától (hiteleitől) függ. Ráadásul a kormánynak – amely a minap már képtelen volt törleszteni soros hitelrészletét az IMF-nek – július 20-áig csaknem 3,5 milliárd euró tartozást kell visszafizetnie az ECB-nek. Az év hátralevő részében pedig további milliárdokat a hitelezőknek.
Szakértők szerint lényegében teljesen mindegy, hogy a NEM vagy az IGEN szavazatokból van-e több, Athén ugyanis (sokkal) rosszabb helyzetbe kerülhet az új megbeszéléseken. A megszorításokat sem úszhatja meg, a túlélést biztosító kedvezményes hitelért cserébe az EU–IMF-páros ugyanis szigorú költségvetési politikát követel majd Athéntól.
Úgy tűnik, a Ciprasz-kormány lehetetlen választás elé állította a görögöket, és velük együtt egész Európát. Ennél is nagyobb gondot okozhat, hogy – a népszavazás eredményétől függetlenül – a bizalom nemcsak a görög gazdasággal, hanem az EU-val szemben is (jelentősen) megcsappanhat.
