Július 11-én újabb 136, a húsz évvel ezelőtti mészárlás áldozatainak utólag azonosított földi maradványát helyezik örök nyugalomra (Fotó: Ótos András – archív)
A Nagy-Britannia által előkészített Srebrenica-határozathoz kapcsolódóan Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök aggodalmának adott hangot, hogy akárhogyan is szavaz majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a határozat mindenféleképpen kedvezőtlenül befolyásolja Szerbiát és a régió többi országát. Szerbia számára az lenne jó, ha a BT tagállamai nem szavaznák meg a határozatot, akárhogyan is alakulnak azonban a dolgok, Szerbia folytatja gazdaságának erősítését, a hidak, utak és gyárak építését, és az ország végül győztesen kerül ki a csatákból, hangsúlyozta Vučić, mondván, hogy mivel Szerbia kicsiny ország, ezért csakis saját magára számíthat, a nagyhatalmaktól semmit nem várhat el. Senki nem taposhatja el Szerbiát, szögezte le a miniszterelnök, majd „köszönetet” mondott a briteknek és mindenki másnak, aki „baráti érzésekkel viseltetik” Szerbia irányába.
– Mi, szerbek, azzal bizonyítjuk nagyságunkat, hogy mások áldozatai előtt ugyanúgy képesek vagyunk főt hajtani, mint sajátjaink előtt. Senki ne próbáljon azonban megalázni bennünket csak azért, mert szerbek vagyunk, és amiért hősiesen küzdöttünk szabadságunkért. Egyesek azt hiszik, elég csak azt mondaniuk, hogy a volt Jugoszlávia területén történtekért egyedül a szerbek a hibásak, és mi azonnal megfeledkezünk Jasenovacról vagy Jadovnóról. Senki előtt nem titkoljuk, hogy kik vagyunk, és szabadon szerbnek valljuk magunkat, mert nem vagyunk bűnösek. Főleg nem a szerbek 99,99 százaléka, akiket egyesek a kollektív bűnösséggel bélyegeznének meg – fogalmazott Vučić.
DIPLOMÁCIAI LUSTASÁG
Az ellenzéki pártok értékelése szerint a szerb kormány nem kellően aktív és a diplomácia eszközeivel az eddigiekhez képest sokkal többet kellene tennie a Srebrenica-határozat tekintetében. Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője közölte: úgy tűnik, hogy a szerb kormány senkire sem támaszkodhat. Érdekes, hogy az az ember, aki saját elmondása szerint a lehető legtöbb baráttal rendelkezik a nemzetközi közösségben, nem képes sikereket felmutatni a nemzetközi érdekérvényesítés tekintetében, fejtette ki Jerkov.
Ehhez hasonlóan értékelte a helyzetet Marko Đurišić, a Szociáldemokrata Párt frakcióvezetője, aki úgy véli, hogy ha aktívabb lenne, akkor a szerb kormány kieszközölhetné, hogy a határozat szövege kedvezőbb legyen Szerbiára és az ország jövőjére nézve.
– Szerbia helyzete meglehetősen rossz. Olyan, mint amilyen mindig is volt az utóbbi húsz évben, amikor a világ nagyhatalmai Szerbiát felhasználva csatároztak egymással. Ezekből a csatákból mindig is a szerbiai polgároknak származott kára. Az az érzésem, hogy ezúttal is erről van szó, és a kormánynak ezért kellene közbenjárnia – taglalta Đurišić.
Janko Veselinović, a Fordulat Mozgalom képviselője hiszi, hogy a Srebrenica-határozat hátterében az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közötti csatározás áll. A srebrenicai áldozatok nem érdemlik meg, hogy a gaztett vagy genocídium témáját politikai célokra, játszadozásokra használják fel, nyomatékosította Veselinović.
A hatalmiak sorából Đorđe Milićević, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetőjének helyettese nyilatkozott, és kifejtette: egyelőre nem tudni, hogy milyen kimenetelű lesz a Biztonsági Tanács ülése, hiszi azonban, hogy a felek végül a kompromisszum felé hajlanak majd.
Tomislav Nikolić szerb államfő a hétvége folyamán Vlagyimir Putyin orosz elnököt arra kérte, hogy Oroszország éljen vétójogával a BT helyi idő szerint ma éjszaka megtartandó ülésén. A szerb köztársasági elnök emellett levélben kérte a BT minden egyes tagállamától és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól, hogy a Srebrenica-határozatot vegyék le a napirendről.
Vladislav Jovanović, a szerbiai ENSZ-delegáció volt vezetője hiszi, hogy Oroszország eleget tesz a szerb államfő kérésének. Persze az is megtörténhet, hogy britek még meggondolják magukat, és a határozat nem is kerül napirendre, bár ez kevésbé valószínű, hiszen a nyugati országok továbbra sem kívánják törölni Szerbiát a „feketelistáról”, fejtette ki Jovanović.
– Az is tény viszont, hogy a nagyhatalmak szeretnék elkerülni a nézeteltéréséket, ezért ha úgy vélik, hogy Oroszország élni fog vétójogával, akkor végül mégis elállnak a határozattól. Oroszország és a nyugati országok között számos velős kérdés nyitott, egyik félnek sincsen szüksége arra, hogy a határozat tovább élesítse a közöttük lévő ellentéteket – magyarázta Jovanović.
„VÉGIGNÉZTÉK A MÉSZÁRLÁST”
Közben a brit The Guardian olyan értesüléseket hozott napvilágra, hogy Nagy-Britannia és az USA már hat nappal a srebrenicai mészárlást megelőzően tudta, hogy mi készül a boszniai településen, mégsem tettek semmit, pontosabban a béke érdekében feláldozták Srebrenicát és a meggyilkolt több ezer muzulmánt. A szóban forgó államok valamikori első emberei lesznek azok, akik a mészárlás huszadik évfordulóján a „díszpáholyban” kapnak helyet, jegyzik meg az írás szerzői, Florence Hartmann, a hágai törvényszék volt sajtófelelőse és Carla Del Ponte volt hágai főügyész valamikori tanácsadója és Ed Vulliamy újságíró.
Állításukat a szerzők tanúvallomásokra és azoknak a politikai vezetőknek a nyilatkozataira alapozzák, akik kulcsszerepet játszottak a srebrenicai történésekben.
|
Vučić hamarosan dönt A Srebrenica melletti Potočari emlékközpontban szombaton, július 11-én újabb 136, a húsz évvel ezelőtti mészárlás áldozatainak utólag azonosított földi maradványát helyezik örök nyugalomra. Eddig 6241 áldozatot temettek el az emlékközpontban. Aleksandar Vučić szerb kormányfő már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy kész főt hajtani a megemlékezésen az áldozatok előtt. Később a Naser Orić, a muzulmánokat tömörítő Bosznia-hercegovinai Hadsereg valamikori srebrenicai körzetparancsnoka Svájcban történt letartóztatását követően kialakult feszültségek közepette a boszniai muzulmán politikai és vallási vezetők legtöbbje közölte: ha Svájc Belgrádnak szolgáltatja ki a Szerbiában háborús bűnök elkövetésével vádolt Orićot, akkor Vučić nem szívesen látott vendég Srebrenicában. Nem sokkal azt követően, hogy Svájc végül Bosznia-Hercegovinának szolgáltatta ki Orićot, Vučić bejelentette, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után jelenti be döntését, hogy részt vesz-e a megemlékezésen. |
– Július 11-én Potočariban beszédek hangzanak majd el, egyesek pedig elismerésben fognak részesülni. Az viszont nem valószínű, hogy bárki is választ ad majd kérdésre: Hogyan történhetett meg a srebrenicai gaztett? Hogyan ölhettek meg a boszniai szerbek halálosztagai több mint 8 ezer muzulmánt az ENSZ alakulatainak orra előtt? Ma már számtalan bizonyíték alátámasztja, hogy Srebrenicának a három nagyhatalom, Britannia, az USA és Franciaország, valamint az ENSZ vezetőségének békeprojektuma miatt kellett elesnie. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még 1993 májusában beterjesztette a jelentést, amelyben arra figyelmeztettek, hogy ha a szerb csapatok bevonulnak Srebrenicába, akkor annak feltehetőleg mészárlás lesz a következménye. 1995 tavaszán a nagyhatalmak már nem foglalkoztak ezzel a jelentéssel, és nem hagyták, hogy bármi is keresztbe tegyen azon terveiknek, hogy Bosznia-Hercegovinát felosszák a szerbek, a horvátok és a muzulmánok között. Bizonyos forrásokból arról is értesültünk, hogy a CIA 1995. július 13-án úgynevezett bécsi központjában műholdak segítségével követte figyelemmel a srebrenicai történéseket. A nagyhatalmak megengedték a mészárlás megtörténtét, úgy, hogy semmilyen formában nem avatkoztak a történésekbe, és az áldozatokat sem próbálták megmenteni. Egyetlen politikus, diplomata vagy magas rangú politikai tisztségviselő nem érezte szükségét annak, hogy a mészárlás után lemondjon – olvasható az írásban.
