Lengyel László a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zentai Konzultációs Központjának a vezetője, a Pro Scientia Naturae Alapítvány elnöke, az előző összetételű MNT-ben felsőoktatási tanácsos volt. Lengyel Lászlót pályázatokról, az intézmények, szervezetek kapcsolatairól, esetleges összeférhetetlenségről kérdeztük.
– Nem érezte az MNT-ben betöltött tisztségével összeférhetetlennek, hogy az Ön által elnökölt alapítvány megpályázott MNT-s közbeszerzést? Ráadásul a szerb nyelvi felzárkóztató programot?
– Tisztelettel helyesbítenék, mert az általam vezetett alapítvány nem kapott semmilyen anyagi térítést, sem közbeszerzést, sem pályázatot az MNT-től, sem abban az időben, amikor a tanácsosi tisztséget láttam el, sem azután. A szerb nyelvi felzárkóztatást az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szerb Nyelv mint Idegen Nyelv Központjával kezdtük, hiszen ők fejlesztettek ki egy nagyon hatékony képzési programot a Szerbiába érkező cserediákok és vállalkozók részére (Letnja škola srpskog jezika, mely megkapta a Najbolje iz Srbije minősítést is). Nyári időszakban, amikor a harmadikosok részére szerveztük a felzárkóztatást több vajdasági helyszínen, az egyetem nem tudta vállalni a képzés operatív lebonyolítását (kollektív szabadságok, illetve az egyetem nyári zárva tartása miatt), ezért egy lebonyolító kft.-t kellett megbízni a képzés megszervezésével, amely az előbb említett nyelvi központtal együttműködve, annak jóváhagyásával, az attól megvásárolt eredeti, jogtiszta tankönyvekből, a képzésre közösen kijelölt előadókkal bonyolította le a nyári képzési ciklust. Ezt a céget a fent említett elvárások alapján az MNT hivatalos közbeszerzési eljárással választotta ki.
– Önt nevezhetjük a legsikeresebb pályázónak egész Vajdaságban, ami a magyarországi meghívásos pályázatokat illeti. Ezeknek a pályázatoknak a tárgya általában a felsőoktatáshoz, konkrétan az Ön által vezetett és működtetett zentai kertészeti egyetemhez kötődött. Nem érzett késztetést arra, hogy az MNT elé tárja ezeket a témákat, és testületi döntésekkel megerősítse ezeket?
– Őszinte öröm számomra, hogy eredményesnek és sikeresnek értékelik pályázati tevékenységünket. A támogatók minden esetben vizsgálják és értékelik a támogatás hasznosulását, így alapítványunknak igen sajátságos takarékossági elvek alapján kell dolgoznia. Nem használunk hivatali járművet, saját 13 éves autómmal utazom, járművezető alkalmazása nélkül. Széleskörű intézményes kapcsolatrendszerünk és szerteágazó projekttevékenységünk ellátásához általában egy időben többen többfelé vagyunk megbeszélésen és rendezvényen, így csak a menedzsment által megtett kilométerek száma meghaladja a 100 000-et évente. Hetente utazom körbe Budapestet, Újvidéket és havonta Belgrádot, továbbá évente többször utazzuk körbe a Kárpát-medencei társintézményeinket a sikeres együttműködés érdekében. A komoly kutatási és fejlesztési pályázatoknál viszont díjazzák az ember tudását és pontos megbízható munkáját, így kollégáimmal együtt a munkánk következetes és megbízható elvégzésére törekszünk. A konzultációs központ támogatásával kapcsolatban viszont fontos tisztázni azt, hogy Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma egy Magyar Állami Egyetem, a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált, székhelyen kívüli képzésének működési támogatásához járul hozzá, és nem az itteni alapítvány működését támogatja. Ez a képzés 19 éve működik Vajdaságban, csaknem 200 hallgató vesz részt benne Vajdaság több mint 45 településéről, tantárgyfelelősként több mint 35 magyarországi tanár, szerbiai konzulensként pedig 42 vajdasági szakember. Jelentős partnerintézményi hálózattal, kapcsolati tőkével rendelkező intézményről van tehát szó, amelynek működési hatékonyságát évről évre számon kéri és felülvizsgálja a fenntartó. A képzést üzemeltető alapítványnak van egyéb tehetséggondozó, tudománynépszerűsítő és kutatásszervezői tevékenysége is, amelyeket különböző forrásoknál, általában nem meghívásos alapon pályáz meg, eltérő sikerrel. Igyekszünk összhangot teremteni a pályázati tevékenységünkben, hogy céltudatosan, kiszámítható módon tudjuk ellátni feladatainkat, és színvonalas, hasznos tevékenységet végezhessünk térségünkben. Nagy örömömre szolgált, hogy néhány esetben az általam vezetett alapítvány anyagi forrást tudott biztosítani az MNT munkáját kiegészítő kutatásokra, népszerűsítésre, így az MNT munkáját is segíthette. Így került sor például a Vajdasági Magyar Diákszövetséggel közösen kiadott tartalmas iskolanépszerűsítő füzet kiadására, az ösztöndíjprogram valódi küldetését részletesen bemutató dokumentumfilm leforgatására stb. Ezekről a programokról, illetve szellemi termékekről természetesen minden esetben tájékoztattuk az MNT-t, illetve a médiát is.
– Azt nyilatkozta, hogy „Fontosnak látjuk, hogy a környezetünkben élő fiatal fejlesztő mérnököknek szervezett intézményes megbiztatási rendszert teremtsünk. Ezért kezdtük el építeni az agrárinnovációs irodát, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zentai Kihelyezett Tagozata szakmai bázisának a menedzselésével és a tudás gyakorlati megvalósításával foglalkozik”. Nem érezte szükségét annak, hogy kapcsolatot építsen ki az Újvidéki Mezőgazdasági Egyetemmel és ezáltal erősítse a társadalmi integrálódást?
– Örömmel számolhatok be arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara és az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara között 2008 óta létezik dékáni szintem aláírt együttműködési megállapodás, és ennek köszönhetően több közös IPA-projektum és publikáció született. A zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodájának átadásán az Újvidéki Mezőgazdasági Kar dékáni vezetése is részt vett, és az ünnepi köszöntőjében együttműködéséről biztosította az intézményt és a BCE vezetőségét. Több esetben már előfordult, hogy az Újvidéki Mezőgazdasági Kar legjobb öt diákját szakmai gyakorlatra hívtuk a zentai konzultációs központ diákjaival együtt, vagy épp a zentai diákokat vittük Karlócára az ottani szőlészeti-borászati kísérleti gazdaságba. Jómagam hetente néhányszor megfordulok az újvidéki karon, épp most szervezünk egy, a kutatóintézetek közötti szakmai találkozót, melyre újvidéki kollégákat is hívunk. Jelenleg a két kar dékáni vezetése között egyeztetés folyik arról, hogy közös szerkesztőbizottságot hozzanak létre egy magyarországi kertészeti folyóiratnál, amelyben az újvidéki kollégák is publikálnának, és így esélyesebbé válna a folyóirat az impakt faktor megszerzésére. Gyümölcsöző együttműködésről beszélhetünk tehát a két intézmény között, és nagy örömömre szolgál, hogy erről a Magyar Szó napilapban is beszámolhatok.
– Azoknak, akik a kihelyezett zentai kertészeti tagozaton végeznek, honosítaniuk kell a diplomájukat. Ön azt nyilatkozta, hogy „A fiatal magyar értelmiségnek intézményes háttér szükséges ahhoz, hogy munkát, megbízást kapjon. Hogy az érvényesülésüket segíteni lehessen, több lehetőség van. Az egyik a Magyar Nemzeti Tanács programja, amit az ösztöndíjrendszer kapcsán épített fel, a munkahelyteremtés, a cégekkel való kapcsolattartás, a fiatal szakemberek egymással való kommunikációja”. Van arról pontos kimutatása, hogy az eltelt 12 év folyamán hányan végeztek önöknél az elmúlt években és hányan helyezkedtek el kertészmérnökként?
– A Budapesti Corvinus Egyetem által kiadott diplomák europass melléklettel vannak ellátva, melyeket az Újvidéki Egyetem különbözeti vizsga nélkül honosítja. Végzett hallgatóink életútját természetesen folyamatosan követjük, hiszen ők nem csak az intézményünk munkájának gyümölcsei, hanem potenciális üzleti és szakmai partnereink is. Térségünkben létezik például egy olyan végzett hallgatónk által koordinált mezőgazdasági integráció is, amelyik további több tucat végzett hallgatónktól vásárol fel nyersanyagot és végeztet velük kooperánsi szolgáltatásokat.
A Budapesti Corvinus Egyetem Zentai Konzultációs Központjában eddig 361-en szereztek diplomát. A végzett hallgatók közül 42-en végezték el az MSc képzést, közülük pedig 28-an az anyaintézmény mesterképzési programján tanultak tovább. Huszonketten a FAO ösztöndíj kedvezményezettjei voltak a mesterképzés folyamán, négyen pedig a doktori fokozatot is megszerezték.
Az utóbbi 100 végzett hallgató munkába állási statisztikáit elemezve megállapítható, hogy 69%-uk munkába állt, 10%-uk továbbtanult, 15%-uk külföldre ment, és mindössze 6%-uk munkanélküli. Az adatokból következtethető, hogy az intézmény igyekszik gyakorlatorientált, minőségi, használható szaktudást biztosítani, a végzett hallgatók döntő többsége dolgozik. Az intézmény igyekszik a vajdasági térség adottságaihoz adaptálni képzését, így az elvándorlás sem nagyobb az átlagosnál.
– Szintén a Magyar Szónak mondta el, hogy „reméli, hogy az agrárinnovációs iroda képes lesz annyi megbízatást, annyi hasznos munkát végezni, hogy fenntartsa magát. A Kertésztudományi Kar keretében ez már megvalósult, hiszen volt annyi projektum, annyi külön megbízás, ami ezt szavatolta.” Konkrétan, milyen külön megbízatásról beszél?
– 2004 és 2010 között kutatási és fejlesztési pályázatokat nyertünk az Osztrák Fejlesztési Ügynökségtől, Magyarország Külügyminisztériumától, IPA-alapokból és más európai uniós alapokból. Ezek a projektumok 2010 és 2014 között MNT-s megbízatásom és elfoglaltságaim miatt szüneteltek. Az agrárinnovációs iroda részben ezeket a lehetőségeket, részben gazdasági szereplőknek történő tanácsadói szolgáltatásokból származó jövedelmet, részben pedig állami támogatást szeretne felhasználni működéséhez. Tevékenysége ebből kifolyólag mondható részben közérdekűnek, fejlesztő és üzleti jellegűnek is egyaránt. Célja, hogy térségünkben olyan tudásbázist képviseljen, amely Vajdaság agráriumának felzárkóztatása céljából szükséges, hasznos és időszerű feladatot lát el, valamint az is célja, hogy ezzel munkát és megbízatást adjon minél több kreatív és innovatív gondolkodású szakembernek.
