Ahogyan szaporodnak az illegális bevándorlók Európában, úgy egyre több körülöttük a gond, a tartós megoldásnak pedig nem mutatkoznak jelei. Sőt mérsékelni sem sikerült a népvándorlást. Az utóbbi néhány napban tucatjával jelentek meg a sajtóban a migránsokkal kapcsolatos hírek, amelyek kivétel nélkül a gondokról szólnak. Ezeket foglaljuk össze az alábbiakban.
A felvétel a közelmúltban még Vajdaságban készült, senki sem tudja, azóta hová jutottak el (Fotó: Gergely Árpád)
Nem csak a sajtóban, hanem az Európai Unió lakosságának a körében is vezető témává nőtt az illegális bevándorlás. Ha ugyanis az egész Európai Unió előtt álló kihívásokat nézzük, akkor az európaiakat az illegális bevándorlás aggasztja leginkább, a gazdasági kérdéseknél és a munkanélküliségnél is jobban. Ez derült ki az Európai Unió tagországaiban végzett május végi felmérésből – és azóta gyors ütemben romlott a helyzet. Az Európai Bizottság által július végén ismertetett közvélemény-kutatás szerint most az uniós állampolgároknak 38 százaléka jelölte meg a bevándorlást az egész EU szempontjából a leginkább aggodalomra okot adó ügyként. Ez 14 százalékkal magasabb, mint a tavaly novemberben mért adat.
Akkor ugyanis még csak a megkérdezettek 24 százaléka számára volt ez a legfontosabb probléma, és ennél jobban aggódtak a gazdasági helyzet, a foglalkoztatottság, valamint az államháztartási hiány miatt – közölte az MTI.
A bevándorlás kérdése miatt a legtöbben Máltán és Németországban aggódnak (a megkérdezettek 65, illetve 55 százaléka nevezte meg ezt az EU szempontjából legsúlyosabb gondként).
„Jól érzi” a német lakosság a problémát, egy másik hír szerint ugyanis Németországban, a migránsok első számú célpontjában az idei év eleje óta több mint 300 ezer menedékkérelmet nyújtottak be. Az adatot a Die Welt című újság közölte szombaton. A konzervatív napilap szerint – amely a német tartományi belügyminiszterek pénteki telefonos egyeztetésén elhangzottakat ismerteti – a 16 tartományban idén eddig 302 415 menedékkérőt regisztráltak. Ez a szám lényegesen magasabb a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal statisztikájában szereplőnél: ez utóbbi egyelőre 250 ezer menedékkérőről beszél, mivel még nem dolgozták föl az összes tartományi adatot.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal korábban 450 ezer menedékkérő érkezését valószínűsítette 2015-ben, ma viszont már 500 ezerről beszél. Sőt, egy másik német lap, a Der Tagesspiegel szerint a „belső becslések” már 600 ezer menedékkérőt jósolnak az idei esztendőre. Ez háromszorosa lenne a tavalyi adatnak, miközben a 2014-es statisztika is 60 százalékkal volt magasabb a 2013-asnál.
A menekülthullám dimenzióit mutatja, hogy egy hónap alatt majdnem kétszer annyi menedékkérőt regisztráltak, mint tíz éve 12 hónap alatt. Tegnap pedig a védelmi miniszter utasította a hadsereget (Bundeswehr), hogy minden nélkülözhető kapacitással támogassa a túlterhelt menekültügyi ellátórendszert, a katonák így újabb kaszárnyákat nyitnak meg és sátortáborokat építenek a menedékkérőknek. A Bundeswehr eddig már 3500 menedékkérőt helyezett el nyolc használaton kívüli laktanyában.
FRANCIA ÉS BRIT GONDOK
A migránsok egy része azonban nyugatabbra igyekszik: Nagy-Britanniába szeretne eljutni. Nincs könnyű dolguk, miként a francia rendőrségnek sem, amely igyekszik ebben megakadályozni őket. Szombatra virradóra ugyanis mintegy háromszázszor fordult elő, hogy migránsok próbáltak bejutni Calais kikötővárosban a Csatorna-alagút területére, hogy eljussanak Nagy-Britanniába. És ez nem is számít rekordnak, hiszen a próbálkozások száma jóval kisebb volt, mint az előző napokban az éjszakai órákban. A Csatorna-alagutat üzemeltető Eurotunnel társaság közlése szerint előző éjszaka, péntekre virradóra mintegy ezer migráns próbált bejutni az alagútba, de ez egyiküknek sem sikerült. Az ezt megelőző napokban még ennél is több kísérlet történt az átjutásra. Vasárnapra virradóra könnygázspray használatával oszlatta szét a rendőrség a Csatorna-alagútba behatolni próbáló migránsok egy csoportját. A rohamrendőrök akkor vetették be a könnygázspray-t a mintegy 200 fős csoport feloszlatására, amikor a migránsok megpróbálták lebontani az alagút bejárata előtti utolsó kerítést, és vasúti szerelvényekre felmászni.
Szombaton mintegy 800 migráns tartózkodott a Csatorna-alagút bejáratának környékén. Hetek óta próbálkoznak azzal, hogy bejussanak Nagy-Britanniába, mert úgy gondolják, hogy ott „paradicsomi” állapotok várnak rájuk. Június eleje óta már tíz bevándorló halt meg a La Manche csatornán való átkelési kísérlet közben. Az észak-franciaországi Calais-ban várakozó migránsok többnyire az alagútba tartó kamionokra felkapaszkodva igyekeznek brit földre jutni.
Az Eurotunnel közölte, hogy újabb biztonsági kerítéssávok kiépítését kezdte meg a migránsok tábora és a Csatorna-alagút franciaországi bejárata között.
Vasárnap egy brit és egy francia lapban közös cikket jelentetett meg Theresa May brit és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter. Közölték, hogy országaik prioritásként kezelik a Calais kikötővárosában kialakult migránshelyzetet, és elkötelezettek a kérdés közös megoldása iránt. Egyúttal azonban leszögezték, hogy a calais-i helyzet egy tágabb, globális válság következménye, ez utóbbit pedig nem tudja két ország megoldani.
Kiemelték, hogy kézre kell keríteni azokat a bűnözőket, akik arra ösztökélnek amúgy is kiszolgáltatott embereket, hogy megtegyék az Európába tartó veszélyes utazást, a migránsok számára pedig egyértelművé kell tenni az út kockázatait, illetve a visszatoloncolás eshetőségét. Hosszú távú megoldást azonban csak az Afrikából Európába tartók számának csökkenése jelentheti.
KIRABOLT MIGRÁNSOK
És hogy az utazás veszélyes, bizonyítja az a hír is, miszerint számos, Törökországból tengeren Görögországba igyekvő bevándorló számolt be arról, hogy fegyveresek támadtak rájuk, megpróbálták megakadályozni őket, hogy Európába jussanak, és többször ki is fosztották őket. Az AFP információi szerint fennáll a gyanú, hogy „maffiacsoportok” vagy „a görög határőrség különleges kommandói” támadnak a migránsokra. Ez utóbbira állítólag volt példa régebben, bár a görögök állítják, hogy ezzel a gyakorlattal már felhagytak. A kérdéssel foglalkozó egyik civil szervezet aktivistája elmondta, hogy az elmúlt hónapokban mintegy húsz hajóra támadtak rá.
A migránsok kommandókat emlegetnek, egyesek a Frontexről (az Európai Unió határőrizeti szervéről) beszélnek, mások a török vagy görög parti őrségről, ismét mások milicistákról vagy kalózokról – mondta el az aktivista újságíróknak.
Egy szíriai nő az aktivistának elmondta, hogy egy hadihajó állította meg a járművüket, amelyen negyvenketten utaztak, közöttük több gyermek. A maszkos, M16-os gépkarabéllyal felfegyverzett, általa nem ismert nyelven beszélő férfiak mindenkit megmotoztak, széttépték a ruhájukat, elvették a pénzüket és a tengerbe öntötték a táskájuk tartalmát. Végül kiszerelték a motort, és magukra hagyták a menekülteket. A csoportnak a török parti őrség sietett a segítségére.
A legújabb hír szerint a görög parti őrség szombaton őrizetbe vett három embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy migránsokat támadtak meg és fosztottak ki. A három gyanúsított görög állampolgár, és a parti őrségnek egy olyan lett helikopter közreműködésével sikerült elfognia őket, amely a Frontex keretében járőrözött. A fosztogatók a görög parti őrség egyenruháit viselték, így álcázva valódi kilétüket.
TÖMEGVEREKEDÉS, LÁZADÁS
Németországban és Csehországban erőszakos incidensek történtek menedékkérőket befogadó intézményekben. Vasárnapi sajtójelentések szerint egy türingiai állomáson tömegverekedés tört ki: nagyjából 80 – eritreai, albán és szomáliai – menedékkérő csapott össze, „valószínűleg egy apróság miatt”. A verekedésben nyolcan megsérültek.
Egy bonni menedékkérő szálláson valószínűleg ugyancsak egy apró nézeteltérésből alakult ki erőszakos összetűzés szombaton este. Egy 24 éves menedékkérő késsel megsebesítette egy 23 éves lakótársát, majd elbarikádozta magát az épületben. A kommandósok először könnygázzal próbálkoztak, majd amikor a fiatalember kiugrott a második emeletről és menekülni próbált, a végtagjaira leadott lövésekkel ártalmatlanították. A menedékkérőt súlyos sebesülésekkel szállították kórházba.
A cseh rendőrség azt jelentette, hogy a Prágától 70 kilométerre északra fekvő Belá pod Bezdezemben lévő táborban csütörtökön a tábor két kapuját rongálták meg a migránsok, pénteken pedig bezúzták az ablakokat, összetörték két terem berendezését és megpróbálták elhagyni a tábor területét, amit a helyszínre érkezett rendőrök megakadályoztak. A cseh idegenrendészet szerint a külföldiek azt követelik, hogy a hatóságok engedjék őket továbbutazni Németországba, adják vissza mobiltelefonjaikat és pénzüket. Ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy a cseh hatóságok visszatoloncolják őket abba az országba, ahonnan elmenekültek. A táborban azok a külföldiek vannak, akiknek a visszatoloncolásáról már döntöttek a cseh hatóságok.
Miloš Zeman cseh köztársasági elnök szerint az illegális bevándorlókat senki sem hívta Csehországba, de ha már itt vannak, be kell tartaniuk az ország törvényeit. „Ha pedig ez nem tetszik, menjenek el” – üzente a cseh államfő abban a vasárnapi interjúban, amelyet a Blesk című prágai bulvárlap internetes kiadása hozott nyilvánosságra. „Ezeknek az embereknek legjobban saját hazájuk területén tudunk segíteni” – vélekedett Zeman, aki már többször is nyilvánosan kifejezte ellenkezését a közel-keleti és afrikai menekültek csehországi befogadásával szemben. A cseh államfő szerint a közeljövőben az ukrán állampolgárok migrációs hullámával is számolni kell. „Az ukránoknak azonban, eltérően a muszlim menekültektől, nagyobb a képességük az asszimilációra” – mondta Zeman.
Megjegyezzük, hogy a szlovákiai Bősön menekülttábor létesítése ellen tartottak népszavazást tegnap. A magyar többségű településen a voksolás eredménye aligha lehet kérdéses, csupán az, hogy a várható elutasítást figyelembe veszik-e a hatóságok.
