A szombaton érvénybe lépett, 12 százalékos áramdrágítás szakértők szerint nemcsak a villanyszámlán fog meglátszani, hanem vásárlásaink folyamán is érezni fogjuk a következményeit. A szóban forgó tizenkét százalékból 7,5 az energiaforrásra kivetett jövedéki adó növekedése, a maradék 4,5 százalék pedig a Szerbiai Villanygazdaság bevétele lesz. Az áremelés csak a háztartásokra vonatkozik, a termelői szektort, az egyéb intézményeket és vállalatokat nem érinti. Az áremelési rendelet a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között megkötött megállapodás része, amelynek célja, hogy belátható időn belül piaci áron használják az országban az áramot.
Íme, hogyan vélekednek a szakemberek a kormányrendelet kereskedelmi visszhangjáról:
– Az élelmiszerek biztosan meg fognak drágulni. Azt nem tudom megmondani, hogy milyen mértékben, hiszen minden attól fog, hogy egy adott termék előállításában mennyire tölt be fontos szerepet az elektromos áram. Annyi bizonyos, hogy nem 12 százalékkal. Véleményem szerint elsőként a pékáru drágul meg, majd a többi termék, a különféle kommunális szolgáltatások, a vegyszerek, de a ruházati cikkek is. Abban biztosak lehetünk, hogy az áram megdrágítása előbb-utóbb el fogja indítani a hullámot – ecsetelte a kormány döntésének következményeit Vera Vida, a Fogyasztóvédelmi Központ elnöke, majd azt is megjegyezte, hogy nem számít drasztikus áremelkedésre.
Az áram díjának növelése előbb-utóbb elindítja a drágulási hullámot, miközben a fogyasztók vásárlóereje már így is gyenge (Fotó: Dávid Csilla)
Goran Papović, a Szerbiai Fogyasztók Nemzeti Egyesületének elnöke is egyértelműen drágulásról beszélt.
– Mint ahogy az lenni szokott, minden ilyen lépés után megdrágul a tej, tojás, sajt, kenyér, cukor és a liszt. Az áremelés elkerülhetetlen, a polgárok életszínvonala azonban már így is annyira alacsony, hogy a legapróbb áremelkedés is hatalmas csapás a pénztárcákra nézve – fejtette ki a fogyasztóvédelmi szakértő, aki Vidánál sokkal borúlátóbb képet festett.
A kereskedelmi minisztériumban az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy enyhe drágulásról kell beszélni, a legrosszabb esetben is 1,5 százalékosról.
– Ez év januárjától fogva csökkent a nettó fizetés értéke, másrészt az országban az áruforgalom is csökkent 0,4 százalékkal ugyanebben az időszakban. Ez a két tényező annyira meghatározó a jelenlegi körülmények között, hogy egyszerűen nem igazán lenne értelme a kereskedők részéről a további drágításnak, sőt nekik sem lenne fenntartható állapot – fejtette ki a tárca álláspontját Željko Rakić, a minisztérium munkatársa, aki leegyszerűsíti a képletet: minél magasabbak az árak, annál kevesebb a vásárló.
Ljubomir Madžar közgazdász is hasonló véleményen van, mint a kereskedelmi tárca munkatársai. Úgy gondolja, hogy az áram megdrágítása nyomást fog gyakorolni a termékárakra, de ez nem lesz annyira kifejezett, mint ahogyan egyesek vélik.
– Azt is meg kell hagyni, hogy nem az áram az egyetlen tényező, amely kihathat a többi termék árára. Szerbiában amúgy is megszokott, hogy hol drágul az élet, hol pedig olcsóbb lesz. Úgy gondolom, hogy talán először a piacon emelkednek a termékárak, de ott is a legrosszabb esetben csak 1 százalékkal – magyarázta a gazdasági szakember.
Miladin Kovačević gazdasági elemző is hasonlóan látja a helyzetet.
– A termékárak alakulását jobbára a piaci viszonyok alakulása diktálja, nem pedig az elektromos energia ára. A Sava típusú kenyér például 46 dinár marad az elkövetkező hat hónapban. Annyi biztos, hogy a kereskedőknek alkalmazkodniuk kell a vásárlóerőhöz, Szerbiában azonban ez nem mindig érvényesül. Mégis, úgy gondolom, hogy ez az új döntés nem fog nagyobb változásokat okozni – húzta alá a B92 hírportálnak intézett nyilatkozatában Kovačević.
Annyi már kiderült, hogy az áremelkedés – legyen az enyhe vagy kicsivel kifejezettebb – elkerülhetetlen. Azt azonban egyik szakértő sem említette meg, hogy az áramdrágítás a háztartásokra irányul, nem pedig az ipari létesítményekre és a feldolgozói szektorra, ez pedig eleve kérdésessé teszi az áremelkedés indokoltságát.
