Meghatározó vitákra, sőt belharcokra lehet számítani az afganisztáni tálibok körében. A fanatikus iszlamistákból szerveződött mozgalom a múlt csütörtökön választott új vezetőt, miután hivatalosan is megerősítették: Omár molla, az alapító-vezér már régen elhalálozott. Helyére Manszúr mollát jelölte ki a Pakisztánban működő héttagú tálib törzsi tanács, a kvettai súra.
A választás alighanem azért esett rá, mert korábban Omár molla helyetteseként és bizalmasaként rengeteg tapasztalatot szerzett. Más oka is lehetett a döntésnek. Például az, hogy szoros kapcsolatban áll a pakisztáni hatóságokkal, amelyek annak idején fő szerepet játszottak a tálibok tevékenységének megszervezésében, azóta pedig támogatják és irányítják őket. Omár molla is Pakisztánban halt meg (2013 áprilisában), állítólag betegségben.
Idővel a tálib mozgalomban egy-egy csoport ellenezni kezdte Pakisztán folyamatos parancsolgatását. A torzsalkodás pedig egyre mélyebb törésvonalakat alakított ki a közösségben, amelynek egy része hajlik a megegyezésre az afganisztáni vezetéssel.
Manszúr hétvégi első üzenetéből nem az derül ki, hogy folytatná az afgán kormánnyal a béketárgyalásokat, amelyek célja a tálib rezsim 2001-es megbuktatása után kialakult véres konfliktust lezárása. (A szembenállók május óta már több titkos találkozót tartottak.).
Az új vezér fő célkitűzése az iszlám rezsim megteremtése, ezért a dzsihádot is addig folytatná. Személyisége azonban tovább erősítheti a tálib tábor frakciói között tapasztalható rivalizálást, szembenállást. Többen máris elutasítják, nem ismerik el vezérüknek.
Közéjük tartozik a néhai lázadóvezér legidősebb fia, Jákúb molla is, akit a tálibok néhány csoportja szívesebben látna a mozgalom élén, mint Manszúrt. A sértődött Jákub követeli a vezérválasztás megismétlését, és azt, hogy mindegyik törzsi elöljáró vegyen részt az új szavazáson.
Szakértők szerint a tálib mozgalmat megosztó belső civakodás hatására a dzsihadisták egy része átpártolhat az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges fegyveres szervezethez, amely már rég megvetette lábát Afganisztánban is. Az „átigazolás” egyébként már javában tart. Az Irak és Szíria egyes részein „államot” (kalifátust) működtető IÁ afganisztáni csoportjait is azok a tálibok alapították, akik csalódtak a saját mozgalmukban. Parancsnokaik már januárban hűséget fogadtak az IÁ önjelölt vezérének, Abu Bakr al-Bagdadi kalifának.
A tálibok és fanatikus ellenlábasaik között az utóbbi hónapokban több összecsapásra is sor került Afganisztán déli és keleti térségében. Manszúr molla ezért egységre szólította fel a követőit, ha – mint mondta – azt akarják, hogy az ellenség ne győzze le őket.
|
A kormány csak egységes tálib vezetéssel tárgyal Az afgán kormány csak akkor hajlandó tárgyalni a tálib lázadókkal, ha egységes erőt képviselnek – közölte az afgán elnöki hivatal hétfőn. Asraf Gáni irodája a lázadócsoport vezetőségén belül a napokban kibontakozott feszültségre utalt, amelynek hátterében az áll, hogy az iszlamista mozgalmat megalapító és irányító – és egy múlt heti bejelentés szerint 2013-ban elhunyt – Omár mollának a helyére kinevezett Manszúr mollát nem ismeri el új emírnek a lázadók egy része. Az afgán elnöki hivatal leszögezte azt is, hogy nem fogad el semmiféle, a kormánnyal szemben álló párhuzamos politikai struktúrát”. A kabuli vezetés ezzel arra célzott, hogy a tálibok még mindig Afganisztán Iszlám Emirátusának hívják magukat. A tálibok és az afgán kormány között megindult béketárgyalások a múlt héten megakadtak, miután a lázadócsoport bejelentést tett Omár molla haláláról. (MTI/AP) |
