A hétfőn napvilágot látott hír kapcsán, hogy az Európai Unió 400 ezer migráns befogadására alkalmas központ építését pénzelné valahol a Balkánon – esetleg Szerbiában – Aleksandar Vulin munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter megismételte korábbi kijelentését, hogy egy ilyen jellegű projektum kivitelezése elképzelhetetlen az országban.
Szerbia nem koncentrációs tábor, hogy feltartóztassa azokat az embereket, akiknek eszük ágában sincsen az országban maradni, nyomatékosította Vulin. „Senkit nem zárunk kerítések mögé, és ezt nem is kérte tőlünk senki. Senki nem indítványozta, hogy Szerbia építsen tábort a migránsok számára, sem azt, hogy akadályozzuk őket mozgásszabadságukban. Ha a jövőben esetleg szó is lenne ilyesmiről, a szerb államvezetőség egyértelműen nemet mondana. Szerbia nem sérti meg senkinek a jogait. A migránsoknak jogukban áll beutazni az országba, és ugyanígy jogukban áll elhagyni azt. A migránsok nem kívánnak Szerbiában maradni, máshová szeretnének eljutni” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország hamarosan 94 ezer, a Nyugat-Balkán országaiból származó menedékkérőt utasít ki az országból, Vulin közölte, hogy Berlin egyelőre nem tájékoztatta ilyesmiről Szerbiát. A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy csupán légből kapott sajtóhírekről van szó.
Lehet, hogy a szerb államvezetőség képviselői még semmit nem tudnak a Németországból kitoloncolandó menedékkérőkről, a hír mégsem tűnik légből kapottnak, tekintettel arra, hogy Manfred Schmidt, a németországi szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke már napokkal korábban megerősítette: több mint 90 ezer, valamelyik nyugat-balkáni országból származó menedékkérőt fenyeget az országból való kitoloncolás. Az álmenedékkérőket nemcsak kitoloncolnák Németországból, hanem a vonatkozó törvényes előírásokkal összhangban a következő három évre ki is tiltanák őket az országból.
– Jelenleg 94 ezer nyugat-balkáni származású menedékkérő ügyén dolgoznak, és az eljárás végén a kérelem elutasításról szóló határozat mellé csaknem valamennyien tájékoztatást kapnak arról, hogy németországi beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltünk el ellenük – mondta Schmidt.
Ehhez hasonlóan nyilatkozott Aydan Özoguz német bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminiszter az ARD közszolgálati televíziónak. A menekültjog nem lehet megoldás a Nyugat-Balkán társadalmi-gazdasági gondjaira, szögezte le Özoguz, hozzátéve: ha valaki nem üldöztetés áldozata hazájában, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a menekültügyi rendszeren keresztül nem vezet út Németországba.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy támogatja pártja koalíciós partnere, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség részéről felmerült javaslatot, miszerint további nyugat-balkáni államokat kell a biztonságos származási országok közé sorolni, hogy a térségből származó menedékkérők száma tovább csökkenjen. A térség államai már régen biztonságosak, húzta alá Özoguz, aki arra is rámutatott, hogy az európai csatlakozás útját járó nyugat-balkáni országoknak dolgozniuk kell a roma lakosság integrációján.
A német hatalmi politikusok Albániát és Koszovót sorolnák mielőbb a biztonságos célországok közé. Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina már tavaly felkerültek erre a listára.
A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők kérdése kiemelten fontos Németországban, hiszen a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját – nagyjából 40 százalék –, és a tekintetükben elfogadott menedékkérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, ellátásukról azonban az eljárás végéig gondoskodnia kell az államnak. A német kormány adatai szerint a romák aránya nagyjából egyharmados a nyugat-balkáni menedékkérők között.
A német belügyminisztérium az elkövetkezendőkben tájékoztató jellegű kisfilmmel próbálja a Nyugat-Balkán polgárainak tudtára adni, hogy nem érdemes Németországban menedékért folyamodniuk. A kisfilmen a német rendőrség kitoloncolási gyakorlatát szemléltetik. A média közreműködésével a filmet hamarosan a Nyugat-Balkán országaiban is elkezdik bemutatni.
Az, hogy a 94 ezer, feltehetőleg kitoloncolás előtt álló menedékkérő közül hányan Szerbia állampolgárai, nem derül ki a sajtóhírekből.
