Szvorák Katalin Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népdalénekesnőt nem csak a Kárpát-medencében övezi népszerűség, hisz 37 éves pályája során 43 országban koncertezett. A vajdasági közönség a tavasszal találkozhatott vele legutóbb, amikor Kudlik Júliával, a Magyar Televízió Örökös Tagjával 12 bánáti és bácskai településen léptek fel, mutatták be Szeretettel című közös albumukat. Szvorák Katalinnak augusztus elején egyszerre három albuma jelent meg, mégpedig saját kiadásban. A Keresem a szót című albumot a népdalénekesnő Szörényi Leventével és a Tárkány Művek zenészeivel készítette. A lemezen olyan újraénekelt és -hangszerelt Szörényi–Bródy-számok hallhatók mint a Sárga rózsa, a Kisvirág, a Vörös Rébék, a Még fáj minden csók.
A Tente baba című lemez a boldog és büszke nagymama ajándéka unokájának és minden kisgyermeknek, a jól ismert és kevésbé ismert magyar altatódalok mellett cseh, lengyel, héber, horvát dalok is szerepelnek rajta. Az Ajándék című album pedig egy válogatás, amelyen versmegzenésítések, rockopera-részletek is szerepelnek, a közreműködők között van többek között Illés Lajos, Szörényi Levente, Bobby Mc Ferrin.
AJÁNDÉK
– Felvidéki magyarként a televízió előtt ülve szívtam magamba az 1968-as táncdalfesztivált és annak szabadságélményét odaát. Zsebrádiómból szólt Kovács Kati, akinek dalaival táncdalfesztiválokat nyertem az egykori Csehszlovákiában. Életre szóló élmény volt az Illésék zenéje is. Hála a Tárkány Műveknek most visszapergettük az időt, új köntösbe öltöztek a régi slágerek. A népi hangszerek világa még inkább erőteljesebbé tette a dalok máig élő üzenetét. A dalok nem alakultak át, és egyikünk se próbált megváltozni. Szörényi Levente szintén énekel az albumon, és hozta magával régi-új hangját – osztja meg velünk a Keresem a szót című albummal kapcsolatos gondolatait Szvorák Katalin. A lemez a Szerencsejáték Zrt. és a Mol támogatásának köszönhetően jelent meg.
– Én valójában a hangot mindig megtalálom és csak a „szót keresem” közel négy évtizede, mert gátlásos vagyok és önmenedzselésből bukásra állok. Népdalként-népmeseként terjedek, és adnak kézről kézre a világ kis közösségei. Életemben csak egyszer volt egy hónapig egy kedves menedzserem, de ő elment szülni. Nagyon jól tette, mert így ő boldog lehet és én teljes szabadságban alkothatok – vallja a Liszt- és Kossuth-díjas népdalénekesnő.
– Augusztus elején egyszerre három albumot jelentettem meg saját kiadásban. Nemrég lettem nagymama, így Julka unokámat a Tente baba című kiadvánnyal örvendeztettem meg, de ugyancsak most jelent meg egy válogatásom ismeretlenebb énekeimből. Ezen különböző versmegzenésítések, rockopera-részletek, kortárs-zenés megszólalások hallhatók. A 34. önálló kiadványomnak nem véletlenül Ajándék a címe. Ajándékul szánom barátaimnak és nem engedem kereskedelmi forgalomba. Szeptemberre elkészül Kudlik Julival újabb közös lemezünk, a Várakozás, mely elsősorban az adventi csodavárás mélységeit mutatja be gondolatokban és dalokban – tudtuk meg az énekesnőtől. Reméljük, ennek az albumnak az anyagát szintén alkalmunk lesz élőben is hallani nekünk, vajdaságiaknak. Korábbi lemezük aranylemez lett, holott kereskedelmi forgalomban ez is – mint Szvorák Katalin más albumai – csak egyetlen helyen, a budapesti Lemezkuckóban kapható, rendelhető meg.
A NAPSUGÁR KISHÚGA
Szvorák Katalin 1958-ban született a felvidéki Losoncon. 1980-ban egyetlen külhoni magyarként a Népművészet Ifjú Mestere lett, 1981-ben csehszlovák állampolgárként megnyeri a Röpülj pávát, két évtizedig félállású magánénekes a Honvéd Együttesben, több tucat díj, elismerés birtokosa, ő a felvidéki Pinc falu egyetlen díszpolgára. Első komoly elismerése a Liszt-díj 2000-ben érkezett, a kuriózumnak számító Alternatív Kossuth-díj 2010-ben. 2013-ban „váratlan ajándékként” Kossuth-díjat kap. 1996-tól a szentendrei Vujicsics Zeneiskola népdaltanára. 2010-ben és 2011-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékének vendégtanára. Magyarországon elsőként jelentette meg 8 albumon a Kárpát-medence népeinek közös dallamkincsét – eredeti nyelveken. Övé az első gyermekeknek szóló, népdalokat tartalmazó lemez és az első egyházi népénekes album. Lemezt készített agyvérzéses betegek gyógyítására, megjelentetett egyházi énekes trilógiát, egy másik tematikus albumán a Teremtést dicséri történelmi egyházak énekeiben, Kudlik Julival két „szeretettel” lemezt készített…
„Örökös takarásban kellett közénk elhoznia a fényt”, hogy a kisközösségek visszatérő vendége lehessen, népmeseként terjed szájról szájra. A csöndben alkotó, önjáró, menedzsernélküli és rivaldát kerülő Szvorák Katalin „aranyhangját” – Utassy József szerint –„ ezüst muzsika kíséri”, „Énekhangjától megszépülünk” – vallotta Tamási Lajos . „A dalaiban vándorló üzenet e tágabb hazában a vox humana küldetését vállaló mindenkori kisebbségek hitvallása”, mások szerint Szvorák Katalin zenei világa: „saját világ. Nem utánozható, nem is utánozandó. Éneklése maga a nemes egyszerűség, a méltóság hangja, ahol az énekelt dal iránti alázat szólal meg.” Minden megnyilvánulása az éneklés művészetén túl is emberi tartás. Palotai Erzsi szerint: „Benső fényforrás ő, a napsugár kishúga.”
