Horgoson az idén elmaradt a szabadtéri Szent István-ünnep, Gutási Ákos helyi plébános a templomban celebrált alkalomhoz illő szentmisét. A központban lévő Szent István-szobornál ugyan most is összegyűltek néhányan, de nem helybeliek voltak, sőt az sem biztos, hogy tudták, kinek a kőmásánál táboroztak le néhány órára.
Megértem azokat, akik úgy döntöttek, és akik támogatták őket abban, hogy az idén nem szerveznek szabadtéri ünnepséget, legalábbis erre hivatkozott okként a helyi közösség elnöke. Valamiféle jelzés ez, hogy még sincsenek rendben a dolgok, a migránsáradat óta az itteni életmenet eltér a megszokottól. Lapunk hasábjain szinte naponta jelenik meg írás ezzel kapcsolatban, a migránsok nemcsak a köztereinket, utcáinkat lepik el, hanem az ünnepről szóló írás sorai közé is befurakodnak, hiszen ha éppen miattuk marad el egy kialakult szokás, akkor arról beszélni kell. Másrészt elgondolkodtató, miért nem ünnepelünk úgy, mint az elmúlt években?
Ha egy csapat európai jelenne meg egy szíriai kisfaluban bármilyen vallási ünnepük ideje alatt, vajon ők is inkább otthon maradnának?
Magyarkanizsán már évek óta az augusztus 20-ához közel eső vasárnapon tartják a nagyszabású rendezvényt, itt ez az év legnagyobb eseménye, amely a legtömegesebben vonzza a helybelieket. Az idén már hetekkel ezelőtt hallani lehetett, ahogyan a városiak attól tartottak, hogy elmarad az ünnep, vagy ami talán számukra még rosszabbnak tűnt, a migránsok gyűrűjében tartják meg a város központjában. Az ő esetük azonban egy kissé különbözik a szomszédos faluétól, hiszen itt minden évben a városháza előtti parkban egész napos programokat szerveznek a gyerekeknek és a szülőknek. A legkisebbeknek Kerekítő foglalkozást tartanak, a nagyobbak kézműveskedhetnek, vagy bábelőadást nézhetnek. Az idén még koncertet is szerveznek, melynek keretében a nálunk is ismert Alma együttes lép majd fel. Amíg bizonytalan volt a helyzet, a szülők gyermekeik megóvása érdekében inkább távol maradtak volna a rendezvénytől. Azóta azonban ez a kérdés megoldódott, a migránsok már nem a köztereken tanyáznak, a parkokat kitakarították – az egyiket még fel is szántották –, sőt fertőtlenítették őket, hogy a közönség biztonságban érezhesse magát az év legnagyobb rendezvényén. Horgoson mindössze a Művelődési Ház előtti parkolóban kellene rendet tartani, arra a néhány órára, amíg a helybeliek rövid ünnepség keretében megemlékeznek Szent István királyról. Arról az uralkodóról, akinek intelmeit máig példaként emlegetik, hiszen többek között támogatta a vendégek befogadását és gyámolítását, s aki azt mondta, hogy az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Azonban intelmei között első helyen mégis a hit mint összetartó erő megőrzése szerepelt, amelynek sorai elgondolkodtatóak lehetnek a ma emberének is: „Ha valamikor uralmad alatt akadnának olyanok – távol legyen! –, kik az így egységbe fűzött Szentháromságot megosztani vagy kisebbíteni, vagy nagyobbítani próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Mert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, különös gondod legyen.”