A tanyán mintegy 75 menekültnek tudnak átmeneti szállást nyújtani a rossz idő beálltával (Molnár Edvárd felvétele)
A közel-keleti menekültek eddigi gyülekezőhelyétől nem messze, egy, a lakott területtől távoli tanyán, Szabadka Tuki ugarok nevű városrészében kap helyet az az ideiglenes befogadóállomás, amelynek megnyitását kedden jelentette be Maglai Jenő polgármester. A tanyán már meglévő, illetve rendbehozásra váró objektumok mintegy 75 menekültnek tudnak átmeneti szállást nyújtani a rossz idő beálltával. Az állomás egy-másfél hónapon belül nyithatja meg kapuit. A már meglévő objektumban összesen öt, megközelítőleg húsz négyzetméteres helyiség található, ezenkívül egy objektumot lebontanak.
Tegnap a helyszínt megtekintette Aleksandar Vučić kormányfő és Beate Merk Bajorország európai integrációs minisztere. A küldöttségben volt Aleksandar Vulin munka és szociális ügyi miniszter, Pásztor István tartományi házelnök is, a vendégeket Maglai Jenő szabadkai polgármester fogadta.
Aleksandar Vučić a helyszín megtekintését követően kiemelte, tekintettel a közelgő télre, ezen a helyen legalább 75 személyt tudnak elszállásolni, illetve a menekültek egészségügyi ellátást is kapnak. Mint mondta, a Szerbiában regisztrált 105 ezer menekült közül mindössze ötszázan folyamodtak menedékjogért, de ők sem azért, mert itt szándékoznak maradni, hanem mert úgy gondolták, ez a szükséges procedúra része, amit el kell végezniük. A kormányfő szerint a többség nagyon rövid ideig marad Szerbiában, de megtörténhet, hogy valamilyen problémák miatt akár néhány napig is itt kell maradniuk, ebben az esetben pedig ez az állomás nyújt nekik menedéket.
Vučić arra is kitért, hogy Brüsszelben nem a legjobban végződtek az eddigi egyeztetések, de hangsúlyozta, hogy ez egy európai probléma, egy közös probléma, ennélfogva közös megoldást is követel.
– Szerbia a feladat rá eső részét elvégzi, de európai megoldást várunk – tette hozzá, célozva rá, hogy Szerbia regisztrálja az ideérkező menekülteket, az uniós tagországok azonban ezt nem teszik meg.
Vučić kitért arra is, hogy Magyarországon szeptember 15-én lép életbe az a törvény, amely szerint öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik illegálisan lépik át a határt. Ezzel kapcsolatban elmondta, ha ez megtörténik, akkor Szerbiának is problémái lesznek, úgyhogy ebben az esetben egy akciótervet fog a kormány kidolgozni. A kormányfő azonban reményének adott hangot, hogy addig megszületik az átfogó európai megoldás.
Beate Merk elmondta, az idén már negyedik alkalommal jár Szerbiában, és elégedettséggel konstatálta az ország gazdasági eredményeit, illetve, hogy a Nemzetközi Valutaalap sikeresnek minősítette a reformfolyamatokat.
Merk külön köszönetet mondott a szerb kormányfőnek a menekülthelyzet kezelése terén megtett lépéseiért. A menekültek regisztrálása kapcsán elmondta, ezzel Szerbia olyan feladatot vállalt magára, amely az uniós tagállamok kötelezettsége.
A miniszter asszony külön kitért a nyugat-balkáni menedékkérők helyzetére. Mint mondta, a közel-keletiektől eltérően ők nem háború sújtotta övezetből jönnek, hanem gazdasági okokból, ezért nekik nincs joguk Németországban maradni, és azzal számolhatnak, hogy gyorsított eljárás keretében toloncolják őket vissza a származási országba.
A menekültekkel kapcsolatban Merk azt mondta, az ő végső céljuk az EU kis számú országa, ennek ellenére a probléma az unió mind a 28 országát érinti, amelyektől szolidaritást vár el, és hogy közös erővel jussanak el a végső megoldásig. Hangsúlyozta: tartós megoldásra van szükség.
Újságírói kérdés kapcsán Vučić megjegyezte, hogy a közvélemény reakciója vegyes, vannak, akik követelik, hogy dobjuk ki ezeket az embereket, mások viszont pozitívan viszonyulnak hozzájuk. A kormányfő ismételten a kilencvenes évekkel vont párhuzamot, az idegenkedőket emlékeztette rá, hogy szerbek menekültek hosszú oszlopokban, ezért nem is érti azokat, akik ma érzéketlenek más emberek szerencsétlensége iránt.
Beate Merk és Aleksandar Vučić a magyarkanizsai táborban tartózkodó menekültekkel (Molnár Edvárd felvétele)
A MENEKÜLTEK NEM AKARNAK SZERBIÁBAN MARADNI
– Szeretnénk, ha végre valaki megmondaná, pontosan mi a feladata Szerbiának a menekültkérdésben, mit vár el tőlünk az Európai Unió, mert mi szeretnénk európaiként viselkedni, kivenni a részünket a munkából, s nem menekülünk, ahogy egyes tagállamok teszik. Lassan világossá válik, hogy a tagállamok lezárják a határaikat, de például Görögországon át szabadon jönnek Szerbiába a menekültek, mihez kezdjünk azokkal az emberekkel, akik majd itt ragadnak? – tette fel a kérdést Aleksandar Vučić miniszterelnök, aki Beate Merk integrációs miniszter, Nebojša Stefanović belügyminiszter és Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter társaságában tegnap Magyarkanizsára is ellátogatott.
A magyarkanizsai menekülteket befogadó pihenőhelyen Vučić kiemelte, a menekültek nem akarnak Szerbiában maradni, nem kényszeríthetik őket maradásra, segítik őket a továbbhaladásban.
Beate Merk asszony ismételten elmondta, hogy elégedett a szerbiai menekülttáborokkal, és hálás a miniszterelnöknek a munkáért, amit végez, kijelentette, hogy Németország álláspontja szerint azonban különbséget kell tenni a háborús helyzet elől menekülők és a jobb élet reményében érkezők között. A szerb miniszterelnök reagált, hogy tisztában van azzal, hogy rengetegen a segély miatt akarnak Németországba menni, és ő is abban látja a megoldást, ha a német kormány csökkentené az anyagi juttatásokat.
– Mi tiszteljük és megértjük ezeket az embereket, tudjuk, mit éltek át, hiszen Szerbiának is volt ötszázezer menekültje, de azt is tudni kell, hogy miért mennek nagyon sokan Németországba ma, beleértve az ittenieket is. Ott a politikai menekültek 500-600 eurót kapnak fejenként havi szinten, és ezért semmit nem kell csinálni, s legalább hat hónapba telik, mire visszatoloncolják őket. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a menedékkérők többségét ez a szándék vezérli. Ha csökkentik a segélyt, meg fogják látni, hogy kevesebb lesz a menekült is – mondta Vučić, aki hozzátette, hogy sürgős intézkedések hiányában nagyon bizonytalan a jövőt illetően, és különösen attól tart, ha Magyarország lezárja a határt, akkor milyen helyzet alakul ki Szerbiában.
A magyarkanizsai pihenőtábor megtekintésével kapcsolatban a miniszterelnök ígéretet tett, hogy a kormány havonta meghatározott összeggel, körülbelül 4 millió dinárral segíti majd a tábor működtetését, valamint az ASB(Arbeiter-Samariter-Bund) nemzetközi szervezet 150 ezer eurós támogatást ígért Szabadka, Magyarkanizsa és Preševo számára. Magyarkanizsán több meleg vizes tusolókkal és csapokkal ellátott konténert, toaletteket állítanak, valamint egy tűzoltóautót és a kanalizáció kiépítésének finanszírozását ígérte a szervezet.
