Magyarország továbbra is elkötelezett az iránt, hogy megvédje a határait, továbbra is ragaszkodik a schengeni szerződésben foglaltakhoz, és be fogja tartatni az egyezményt – jelentette ki Orbán Viktor tegnap Brüsszelben, mielőtt a migránsválságról tárgyalt Donald Tuskkal, az Európai Tanács (ET) elnökével.
„Ez nem opció semelyik ország számára sem, hiszen kimondja a (schengeni) szerződés, hogy a schengeni határokat csak az átkelőpontokon lehet átlépni. Tehát lehetetlen, hogy mindenki számára biztosítsuk a schengeni határok átlépését oly módon, hogy nem tartják be a schengeni szerződésben foglaltakat. Szeretném Európa népeinek hangját tolmácsolni: tele vannak félelmekkel, és nem elégedettek azzal, amit mi, európai vezetők teszünk és tettünk. Nagyon sokan bírálják azt a határzárat, amelyet létrehoztuk Magyarországon, de ha megkérdezzük az európai vezetőket, hogyan lehet másként ellenőrizni a 175 kilométeres határszakaszt – betartatni a schengeni egyezményben foglaltakat –, anélkül, hogy fizikai akadályt hoznánk létre, senki sem tud jó tanácsot adni” – mondta a magyar kormányfő, leszögezve, hogy Magyarország ragaszkodik a schengeni szerződésben foglaltakhoz, és be fogja tartatni az egyezményt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament most tárgyal egy új szabályozáscsomagról, amely új jogi helyzetet hoz majd létre a határokon, lehetővé teszi a szigorúbb ellenőrzést, és enyhítheti a félelmeket Magyarország és Európa népeiben. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nemcsak a magyar határt védik, hanem „Európa külső határát is”.
Tusk a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Nem mindenki támogatja azokat a vitatott megoldásokat, amelyeket Orbán Viktor támogat, és megértem, hogy miért. Egy dolog azonban világos: Orbán miniszterelnök lépéseket tett annak érdekében, hogy megerősítse az európai határokat."
Tusk szerint mindenki felismeri, hogy az uniós tagországok nem fogják egyik napról a másikra megváltoztatni bevándorlás-politikájukat, de mindenkinek meg kell értenie, hogy a válsághoz való hozzáállás az európai szolidaritás kifejezésének kérdése. Szerinte azoknak az országoknak, amelyeket nem érint közvetlenül a migránsválság, és amelyek már szolidaritást tapasztaltak az EU részéről a múltban, ugyanilyen szolidaritást kell most tanúsítaniuk azok iránt, akik ezt igénylik.
Úgy vélekedett, hogy a szolidaritás és a migránshullám ellenőrzése nem lehet egymást kizáró kérdés. Ha Európa megosztott lesz az ellenőrzés szigorítása, illetve a szimpátia és a szolidaritás, valamint nyitott ajtók, ablakok és politikája mentén, az minden EU-tagország számára nagyon nagy próbatétel lesz.
Tusk felszólította a tagországokat „legalább százezer menekült igazságos elosztására”. Arra figyelmeztetett, hogy ha a szolidaritás kiüresedett szlogen marad, fel fogja váltani a politikai fenyegetés, zsarolás, megosztás, és az egymás hibáztatása.
Tusk reagált arra a vendégkommentárra, amelyet Orbán Viktor írt a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap tegnapi számában, és érintette a migránsválsággal összefüggésben Európa keresztény értékrendjét. Tusk úgy fogalmazott, hogy a kereszténység számára is előírja a szenvedők megsegítését. „A migráció tekintetében ez azt jelenti, hogy szolidaritás és áldozatot vállalnunk a bajban lévőkkel. Egy keresztény számára teljesen mindegy, hogy milyen vallású az, aki segítségre szorul” – mondta.
Schulz közös európai megoldást szorgalmaz
Közös európai megoldást és a menekültek tagállamok közötti elosztására szolgáló kvótarendszert szorgalmazott Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke Orbán Viktorral tartott találkozóját követően. Az EP elnöke szerint szakadás fenyeget Európában, ha a tagállamok fontos menekültügyi kérdésekben nem tudnak megállapodni.
Úgy vélekedett, hogy ha az EU-ban bevezetnének a tagállamok lakosságán, gazdasági teljesítőképességén és az adott tagállamban eddig befogadott menekültek számán alapuló elosztási kulcsot a menekültek elosztására, akkor Magyarország valószínűleg jobb helyzetben volna, mint azokkal az intézkedésekkel, amelyeket jelenleg alkalmaz.
Schulz közölte: felkérte Orbánt arra, hogy segítsen közös európai megoldásra jutni a legális bevándorlást, a polgárháborús menekülteknek nyújtandó ideiglenes védelmet és a politikai menekültek befogadását illetően egyaránt.
