Magyarországnak be kell tartania a menekültügyi előírásokat, és ezen nem változtat az sem, hogy Németország jelenleg nem küld vissza Magyarországra szíriai menedékkérőket – mondta a német kormányszóvivő pénteken Berlinben.
Steffen Seibert közölte, hogy Peter Altmaier kancelláriaminiszter pénteken telefonon tájékoztatta a német álláspontról a berlini magyar nagykövetet. Kiemelte, hogy a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatos német gyakorlat nem változtat más államok kötelességein, így Magyarországnak is regisztrálnia kell, és „emberhez méltó” módon el kell látnia a területére lépő menedékkérőket, és az uniós szabályoknak megfelelően le kell folytatnia a menedékjogi eljárást. Berlin abból indul ki, hogy Magyarország a nyugati értékközösség részeként ugyanúgy meg fog felelni jogi és humanitárius kötelezettségeinek, mint Németország. Elmondta: Németország a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján egyelőre nem küldi vissza a szíriai menedékkérőket Magyarországra.
Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője hozzáfűzte: a hivatal a döntése révén egyáltalán nem helyezte hatályon kívül a dublini előírásokat, és nem is vétett ellenük.
Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a viták, illetve a vitákról a sajtóban megjelenő tudósítások mellett azt is tudomásul kell venni, hogy a lakosság számához viszonyítva Magyarországra érkezik a legtöbb menedékkérő. „Kézenfekvő, hogy Magyarországnak bürokratikus problémái vannak egy ekkora áradattal” – mondta, kiemelve: az a fontos, hogy mindenki, így Magyarország is komolyan vegye a kötelezettségeit, ebben pedig Németország kész segítséget nyújtani.
MERKEL ÉS HOLLANDE
Kötelező mechanizmusra van szükség a menekültek elosztásához
A menekültek méltányos európai elosztására „fenntartható és kötelező” mechanizmust szorgalmazott Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök abban a levélben, amelyet európai uniós vezetőknek írtak – közölte Steffen Seibert német kormányszóvivő pénteken. Arról számolt be, hogy a Donald Tusk európai tanácsi elnöknek és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek küldött levél konkrét javaslatokat tartalmaz az Európát érintő migrációs válság megoldására.
Merkel és Hollande egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy sürgősen hozzanak létre közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat – úgynevezett hot spotokat – Görögországban és Olaszországban. A levélben azt írták, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e ilyen központokra más, nagy migrációs nyomásnak kitett európai országokban is.
„Az úgynevezett hot spotokat, amilyen hamar csak lehet, de legkésőbb az év végéig, fel kell állítani Olaszországban és Görögországban. A fogadóközpontok felállításához szorosan kapcsolódik a kérdés, hogy a szolidaritás elve alapján miként lehet elosztani a menekülteket a tagállamok között. Sürgősen szükségünk van egy fenntartható és kötelező mechanizmusra ezen emberek elosztásához” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy Berlin és Párizs készek támogatást nyújtani a központok létrehozásához.
A német kancellár előző nap bejelentette, hogy Franciaország és Németország egyetért a menekültek európai uniós befogadására szolgáló kötelező kvóták alapelvében. A francia elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy Párizs és Berlin továbbítani fogja Brüsszelnek „a menekültek befogadására és igazságos európai elosztására, valamint az európai menekültügyi rendszer megerősítésére vonatkozó közös javaslatait”.
Franciaország júniusban még visszautasította az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint a tagállamoknak méretük, forrásaik és a lakosság arányát tekintve kötelezően be kellene fogadniuk menekülteket. Párizs inkább az önkéntesség mellett foglalt állást, mostanra azonban Hollande szerint megváltozott a helyzet, és erről, illetve a Brüsszelnek benyújtandó közös francia–német javaslatokról a héten többször is egyeztetett telefonon német kollégájával.
