Illegális bevándorlók elleni uszítással és határkonfliktus gerjesztésével próbálja növelni a kormánya népszerűségét Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki legújabb akciójával rövid idő alatt magára haragította Kolumbiát. A szomszédos országból tiltott módon érkezett migránsokat és a csempészeket tette ugyanis felelőssé a hazájában tapasztalható ellátási zavarokért.
A fogyasztási cikkek hiánya egyre nagyobb gondot okoz Venezuelában, amelynek vezetése a kialakult helyzetért hol a multinacionális cégeket, hol külföldi hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat hibáztatja. Olykor az ellenzékre mutogat, amiért a lakosság csak nagyon nehezen tud beszerezni alapvető élelmiszereket, mosóport vagy épp toalettpapírt.
Újabban viszont a Kolumbiából érkező csempészbandák kerültek a hatalom célkeresztjébe. Maduróék azzal vádolják az országukba tiltott módon belépő csoportokat, hogy felvásárolják az államilag támogatott (kedvezményes áron forgalmazott) fogyasztási cikkeket, s azt – visszacsempészve Kolumbiába – nagy haszonnal adják el. Ennek pedig a venezuelaiak látják kárát, hiszen nekik így sokkal kevesebb jut. Caracas szerint az árucikkek csaknem 40%-a tűnik el így, hogy azután a kolumbiai feketepiacon jelenjen meg.
A 31 millió lakosú Venezuelában mintegy ötmillió kolumbiai él, de a jelenlegi kampányban csak a határtérségben élőket vették célba. A csempészhálózatok elleni hadjárat részeként Maduro a minap lezáratott két határátkelőhelyet, és rendkívüli állapotot hirdetett öt határ menti körzetben. Az intézkedést röviddel azután jelentette be, hogy augusztus közepén kolumbiai feketézők venezuelai határőröket sebesítettek meg.
Ezenkívül hatvan napra rendkívüli állapotot vezetett be a problémás térségben, ahová 1500 fős katonai erősítést is vezényelt. E területen augusztus második felében razziák sora és a nemkívánatos kolumbiaiak házainak lerombolása követte egymást. Időközben legalább ezer illegálisan ott élő kolumbiait kergettek haza, több mint hatezren pedig – a venezuelai hatóságok megtorlásától tartva – visszamenekültek a szülőföldjükre. Az elnök hisz, szigorú fellépésével véget vethet a térségben uralkodó áldatlan állapotoknak, s elriasztja a kolumbiai feketézőket.
Szerinte az illegálisan áttelepedett kolumbiaiak nemcsak a csempészetért felelősek, hanem az erőszakos cselekményekért is. Ilyenekben pedig Venezuela már évek óta bővelkedik. Sőt, a gyilkossági statisztikák világranglistáján is előkelő helyet foglal el: százezer lakosra évente 80 gyilkosság jut. Az 1964 óta belháború sújtotta Kolumbia sem büszkélkedhet ugyan a közbiztonságával, de ott az erőszakcselekmények száma jóval a venezuelai mögött marad: 100 ezer lakos közül 30 válik gyilkosság áldozatává.
Juan Manuel Santos kolumbiai elnök múlt szerdán a zűrös határtérségbe látogatott, ahol elfogadhatatlannak nevezte a honfitársai deportálását, házaik lerombolását. A határ lezárása elleni tiltakozásképpen pedig hazarendelte a nagykövetét Venezuelából, amire Maduro hasonló lépéssel válaszolt: visszavonta a diplomáciai képviseletének a vezetőjét Kolumbiából.
A megsértődött Madurót ugyanakkor emlékeztette: Venezuela problémáit – mindenekelőtt a gazdaság hanyatlását, a legalább 50%-os munkanélküliséget és a 60%-ot meghaladó inflációt – nem Kolumbia okozza. Szakértők közben arra hívták fel a figyelmet, hogy a venezuelai gazdaság elsősorban azért került válságos helyzetbe, mert szinte kizárólag a kőolaj értékesítésére épül. Az állam bevételeinek csaknem 96%-a származik e tevékenységből. A nyersanyag világpiaci ára azonban egy éve rendkívül alacsony, ami nagyon megnehezíti a súlyos politikai-gazdasági gondokkal küszködő Venezuela életét.
Kolumbiát azonban elsősorban nem ez nyugtalanítja, hanem a polgáraival szemben tanúsított diszkriminatív eljárás. Álvaro Uribe volt kolumbiai elnök nemzetközi segítséget kért a probléma rendezéséhez. Az ENSZ-t pedig felszólította: küldjön vizsgálóbizottságot a helyszínre, és nyújtson segítséget az ott kialakult humanitárius válság enyhítésére.
A viszályt a múlt héten Mária Ángela Holguín kolumbiai és Delcy Rodríguez venezuelai külügyminiszter próbálta meg elsimítani. Bár állítólag megállapodtak egy közös terv kidolgozásában, amely alapján megerősítik az államhatár biztonságát, megnyugtató megoldást nem találtak.
A venezuelai ellenzék szerint a nagy felhajtásnak elsősorban az a célja, hogy Maduro elterelje a figyelmet a súlyos belpolitikai problémákról, a gazdasági és szociális válságáról. Az apropó is kézenfekvőnek tűnik: december 6-án parlamenti választást tartanak. Az elnök alighanem azt reméli, hogy a határkonfliktus révén növelheti a kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párt és a vele szövetséges erők jelöltjeinek a támogatottságát, a felmérések ugyanis jelenleg 20–30%-os ellenzéki előnyt jeleznek. Ha viszont a kormányellenes erők szereznek többséget a törvényhozásban, akár népszavazást is kezdeményezhetnek Maduro menesztéséről. Ez az, amit az államfő minden áron – akár az ellenzék vagy épp az illegális bevándorlók megbélyegzésével, esetleg elhallgattatásával – szeretne megelőzni.
