Ausztria és Németország a hétvégén megnyitotta határait a Magyarország felől érkező menedékkérők előtt, aminek következtében az osztrák állami vasúttársaság máris több ezer, Magyarország felől érkező menekültet szállított Németországba. A két ország vezetői hangsúlyozták, az emberiesség jegyében nyitották meg határaikat. Az európai országokat megosztja a kvótarendszer bevezetésére irányuló elképzelés, amely meghatározná, hogy melyik országnak hány menedékkérőt kellene befogadnia.
Az osztrák állami vasúttársaság (ÖBB) több ezer, Magyarország felől érkező menekültet szállított Németországba a hétvégén. Ausztria az emberiesség jegyében nyitotta meg határait a Magyarországról elindult menedékkérők előtt – mondta Werner Faymann osztrák kancellár az Österreich című osztrák lapnak nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy miként indult meg a menekültek rohama Magyarországról, és Ausztria miért fogadta be őket, a kancellár azt mondta: „Magyarország érdeklődött nálunk, hogy mit tegyen azzal a több ezer menekülttel, aki Németországba, illetve Ausztriába akar menni”, és „számomra kezdettől fogva világos volt, hogy a válasz csak egy közös megoldás lehet Németországgal, hiszen ezek a menekültek tovább akarnak menni Németországba”. Az is világos volt, hogy az emberiesség jegyében kell eljárni, mert nem lehet megengedni, hogy „az üldözöttek lezárt határsorompók előtt álljanak a szakadó esőben” – tette hozzá Werner Faymann. Arra a kérdésre, hogy miként reagál a magyarok magatartására, az osztrák kancellár kijelentette, hogy „a képek többet mondanak ezer szónál”, és a „menekültproblémát szögesdróttal” nem lehet megoldani.
Georg Streiter német helyettes kormányszóvivő is megerősítette Werner Faymann osztrák kancellár bejelentését, miszerint Ausztria és Németország beengedi a Magyarországról elindult menekülteket. A helyettes kormányszóvivő azt hangoztatta, hogy a több ezer migráns kiutazásának engedélyezése Magyarországról Ausztriába, illetve Németországba, nem jelent precedenst, a lépés azt a célt szolgálta, hogy megoldjanak egy szükséghelyzetet.
A német kormánypártok egyike, a bajor konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) bírálta Angela Merkel kancellár döntését a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről. Joachim Herrmann szerint a Magyarországról Ausztrián keresztül érkező menedékkérők beengedésére irányuló döntést korrigálni kell. A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) ugyanakkor a védelmébe vette a szövetségi kormány döntését. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedése volt „az egyetlen helyes lépés a rendkívüli humanitárius helyzetben” – mondta a Bild am Sonntagnak Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára. A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet, azaz a tavalyinak a négyszerese. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint a menekültügyre az idén nagyjából 10 milliárd eurót kell fordítani.
Az Európai Unió tisztségviselői üdvözölték Ausztriának és Németországnak a menekültek befogadására irányuló döntését. Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi EU-biztos Twitter-üzenetében az európai humánum és szolidaritás példájaként méltatta az osztrák és német gesztust, Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért felelős osztrák európai bizottsági tag pedig büszkeségének adott hangot Twitter-üzenetében annak nyomán, hogy értesült az osztrák kormány döntéséről, majd bátornak nevezte a bécsi kormányzat elhatározását.
Romániában Traian Basescu volt román államfő úgy fogalmazott, az Európai Unió két fontos intézménye, a schengeni övezet és a dublini egyezmény összeomlott. Rámutatott: a dublini egyezmény már nem működik, az illegális bevándorlókat már nem küldik vissza oda, ahol beléptek az Unió területére. Basescu bírálta a bukaresti kormányt, amiért készségesnek mutatkozik bevándorlókat átvenni más uniós államoktól. A volt államfő korábbi nyilatkozatát Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök demagóg, populista képtelenségnek nevezte, és leszögezte: Románia nem zárhatja le a határokat, hanem a többi uniós országgal partnerséget és szolidaritást vállalva kell hozzájárulnia a menekültválság megoldásához.
Lengyelországban Grzegorz Schetyna, a külügyi tárca vezetője úgy értékelte: a legközelebbi hetek kritikusak lesznek a migrációs válság kezelése szempontjából, mivel olyan döntéseket kell hozni, amelyek meghatározzák a következő hónapok valóságát. Ezt megelőzően Ewa Kopacz kormányfő a menekültekkel kapcsolatos válságstáb szombati ülése után közölte: Lengyelország logisztikailag kész a júniusi uniós kormányfői csúcstalálkozó után vállalt kötelezettség teljesítésére, amelynek értelmében befogad kétezer menekültet, bár kikötötte: nem hagy jóvá olyan intézkedést, „amely veszélyeztetné életünket, az ország és az emberek gazdasági és szociális biztonságát”. A lengyel bevándorlási hivatal vezetője, Rafal Rogala szombaton közölte: Lengyelország a válságtervek különféle változataival rendelkezik a migránsok nagyobb hullámának esetére.
Franciaországban a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak annak ellenére nem változtatnak a menekültek elosztására irányuló kvótarendszer elutasításán, hogy Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök egyre szolidárisabbnak mutatkozik a menekültek befogadását illetően – írta szombati számában a Le Monde. A lap szerint a francia jobboldal továbbra is kemény álláspontot képvisel a migrációs kérdésben, noha a párton belül is felerősödtek a szolidaritásra vonatkozó felhívások. A párt vezető politikusai közül Francois Fillon volt miniszterelnök, Nathalie Kosciusko-Morizet és Bruno Le Maire volt miniszterek is a menekültek befogadása érdekében emeltek szót, a Köztársaságiak hivatalos álláspontja ugyanakkor nem változott a kvótarendszer elutasítására vonatkozóan.
Franciaország azonban annak lehetőségét sem zárja ki, hogy légi csapásokat hajt végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen Szíriában is, nem csak Irakban – írta a Le Monde, amelynek értesülései szerint a szíriai légi csapások lehetősége a szíriai válság miatt a francia elnöki hivatalban pénteken összehívott védelmi tanács ülésén kerültek szóba, sőt, a lap értesülései szerint Francois Hollande államfő a döntést már meg is hozta.
Nagy-Britannia katonai kontingenst küldhet Líbiába a határok biztosítására, és várhatóan szintén fontolóra veszi az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni légi hadműveleteinek kiterjesztését is. Nagy-Britannia kormánya a The Sunday Times szerint hajlandó lenne befogadni az országba 15 ezer szíriai menekültet is. A lap úgy tudja, David Cameron miniszterelnök reméli, hogy megkapja ehhez a parlament felhatalmazását. A The Sunday Times szerint felmerült az is, hogy a Szíria határához közel fekvő menekülttáborokból közvetlenül szállítsanak embereket Nagy-Britanniába, ahol 2011 tavasza, a szíriai polgárháború kezdete óta eddig mintegy 5 ezer szíriai kapott menedéket.
Bob Geldof, a nagyszabású segélykoncertjeiről is közismert rockzenész a The Times szombati kiadásában közölt cikkében a brit kormányt és a lakosságot minél több szíriai menekült befogadására hívta fel. Geldof szerint szégyent hoz Nagy-Britanniára, ha nem engedi be „a világ legszomorúbb sorsú embereit”. Hangsúlyozta: nem igaz az az érvelés, hogy Nagy-Britannia máris túlzsúfolt, mivel területének 97 százaléka beépítetlen, tehát „van hely bőven”. A zenész közölte: délkelet-angliai otthonába három, londoni lakásába egy további szíriai menekültcsaládot fogad be, akik mindaddig nála maradhatnak, amíg önálló egzisztenciát nem teremtenek maguknak.
A finn kormányfő szombaton szintén felajánlotta, hogy menekülteket fogad be otthonába, és felszólította honfitársait, hogy legyenek szolidárisak, és cselekedjenek ugyanígy. Az YLE köztelevíziónak adott interjújában Juha Sipilä ígéretet tett arra, hogy a jövő évtől a menedékkérők rendelkezésére bocsátja a Finnország északi részén, Kempelében lévő házát, mivel családjával jelenleg a főváros, Helsinki környékén él. „Arra bátorítom a finneket, hogy nyissák ki otthonuk ajtaját, fogadják a menekülteket mint vendégeket, és segítsék beilleszkedésüket” – fogalmazott a politikus, aki úgy vélekedett, hogy kempelei házában három-négy család férhet el. A finn hatóságok azzal számolnak, hogy az idén mintegy 30 ezren kérnek menedéket az északi országban, ami sokszorosa a megszokott évi 3600-nak. A koalíciós finn kormány – amelyben részt vesz A finnek (korábban: Igazi Finnek) nevű idegengyűlölő párt is – arra kérte az önkormányzatokat, hogy létesítsenek új befogadóközpontokat a Dél-Európa felől érkező menekültek befogadására, mert a jelenlegiek tömve vannak.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung német lap arról számolt be, hogy az Európai Bizottság szerint a többi EU-tagállamnak 54 ezer menekültet kellene befogadnia Magyarországról, és a tervezet meghatározott kvóták szerint osztaná szét az embereket a többi tagállam között. A német újság a menekültáradat miatt felvázolt brüsszeli válságtervre hivatkozva arról is beszámolt, hogy a héten nyilvánosságra került információkkal összhangban további 50.400 menekültet telepítenének át Görögországból, míg 15.600-at Olaszországból. Az Európai Bizottság hivatalosan szerdán dönt az összesen 120 ezer menekült tagállamok közötti szétosztását előirányzó tervről. A Welt am Sonntag a bizottság számításaira hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a kvótarendszer alapján Németországnak kell a legtöbb menekültet befogadnia, összesen 31.443 főt, második helyen Franciaország áll 24.031 fővel, aztán Spanyolország következik 14.921 fő befogadásával. A tagállamok közül Máltára hárulna a legkisebb teher: a szigetországnak 133 embernek kellene menedéket nyújtania. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint Brüsszel válságterve a szíriai, eritreai és afganisztáni menekültek befogadására vonatkozik. Nekik van a legnagyobb esélyük a menekültstátus elnyerésére, az általuk benyújtott kérelmek 75 százalékát pozitívan bírálják el.
